Találati lista:
681. cikk / 4270 Ekhós művész járuléka
Kérdés: Milyen összeg után kell járulékot fizetnie egy napi 4 órás munkaviszonyban álló művésznek, aki a továbbiakban ekho szerinti adózással szeretné felvenni a jövedelmét? Elegendő a minimálbér feléig megfizetni, ha másutt nincs főállása?
682. cikk / 4270 Ekhós munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó minimumközterhei
Kérdés: Mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól egy társas vállalkozó abban az esetben, ha mellette két 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik, de az egyikben a munkabérét teljes egészében ekhósan veszi ki?
683. cikk / 4270 Jubileumi jutalom
Kérdés: Kifizetheti méltányossági alapon a 3 havi illetményt jubileumi jutalom címén a munkáltató annak a közalkalmazott munkavállalónak, aki 40 év jogosultsági ideje megszerzése után igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, a jogviszonya 2022. augusztus 31-én szűnik meg, és 2022. szeptember 19-én érte volna el a jutalomhoz szükséges 30 évet? A dolgozó 2022. április végéig szabadságát töltötte, az utolsó 4 hónapban pedig mentesült a munkavégzés alól.
684. cikk / 4270 Német állampolgár ügyvezető
Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
685. cikk / 4270 Megállapodás nyugdíjszolgáltatásra
Kérdés: Mi az a legkisebb összeg, amelynek alapulvételével megállapodást lehet kötni a nyugellátás biztosítása érdekében, ha az érintett személy jelenleg nem dolgozik, csak a gyermeke támogatja havonta egy csekély összeggel?
686. cikk / 4270 ÖCSG-tag ekhója
Kérdés: Választhatja 2022. szeptember 1-jétől az ekho szerinti adózást egy korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vállalkozó, aki meg kívánja szüntetni a vállalkozását, és a továbbiakban megbízási jogviszonyban folytatná a tevékenységét? A tevékenység alapján az ekho választása nem kizárt. Az érintett adózó őstermelői tevékenységet is végez egy családi gazdaság tagjaként, amelyből kb. évi 10 millió forint bevétele származik.
687. cikk / 4270 Fogyatékossági támogatásban és rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló
Kérdés: Munkavállalás esetén le kell mondania valamelyik ellátásról annak a személynek, aki fogyatékossági támogatásban és rokkantsági járadékban is részesül? Abban az esetben, ha továbbra is folyósíthatóak az ellátások, le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a munkabérből, illetve a munkáltatónak meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót?
688. cikk / 4270 Vállalkozás rokkantsági ellátás mellett
Kérdés: Összeegyeztethető a rokkantsági ellátás egy vállalkozás indításával, vagy meg fog szűnni a folyósítás ebben az esetben?
689. cikk / 4270 Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Választhatja a kata szerinti közteherfizetést egy egyéni vállalkozó, aki 2022. október 1-jén szeretné elkezdeni a tevékenységét, mellette pedig egy kft. tulajdonosa és ügyvezetője? Hol minősülne főfoglalkozásúnak ebben az esetben? Hogyan kell értelmezni az új Kata-tv. 2. § 2. pontjának g) és h) pontját?
690. cikk / 4270 Jövedelempótló kártérítés közterhei
Kérdés: Terheli járulék-, adó- és szociálishozzá-járulásiadó-fizetési kötelezettség a jövedelempótló kártérítést, amelyet a bíróság a kórházi ellátásával összefüggésben ítélt meg egy beteg részére? Amennyiben a megítélt összeget terheli járulék- és adókötelezettség, akkor a megítélt összegből kell levonni, és az így keletkezett nettó összeget kell a volt beteg részére kifizetni, vagy a bíróság által megítélt összeget kell kifizetendőnek tekinteni, és visszafelé kell az intézménynek számolnia?
