Rögzített nyugdíj

Kérdés: Élhet-e a nyugdíjrögzítés lehetőségével egy 1952. október 23-án született, jelenleg iskolaigazgatóként dolgozó személy, aki már rendelkezik 40 év szolgálati idővel? Lesz-e lehetősége a következő években az előrehozott nyugdíj lehetőségét igénybe venni? Negatívan érintik-e a 2012. évi törvényi változások a nyugdíj összegét, ha az idei évben még nem kívánja igénybe venni az ellátást? Van-e realitása annak a tervezetnek, hogy aki nem veszi igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, annak az utolsó 10 évét súlyozottan számítják majd?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A Tny-tv. rendelkezései szerint a rögzített nyugdíjlehetőségével az a személy élhet, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjrajogosító korhatárt elérte, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálatiidőt szerzett. A rögzített nyugdíjra vonatkozó szabályok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 22.

Közalkalmazotti jogviszony megszűnése

Kérdés: Elveszíti-e a felmentési időre járó bért és a végkielégítést az a közalkalmazotti jogviszonyban álló óvónő, akinek megszűnik az állása, és ezután nem közalkalmazottként kíván elhelyezkedni (pl. egyházi óvodában), vagy saját vállalkozásba kezd?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A Kjt. 37 § (12) bekezdése értelmében a közalkalmazott akkornem jogosult a felmentési időből még hátralévő idő tekintetében átlagkeresetre,illetve nem jogosult végkielégítésre, hogy ha a munkavégzési kötelezettségalóli mentesítés ideje alatt bármely...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. november 8.

1954-ben született nők nyugellátása

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A jelenleg hatályos nyugdíjszabályok szerint az első háromesetben a nyugdíjak megállapítása azonos módon történik, feltéve hogy mindháromesetben ugyanolyan ellátás kerül megállapításra. Gondolunk itt arra, ha például2012-ben a három szóban forgó nő közül csak egy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Vezető állású munkavállaló további jogviszonya

Kérdés: Létesíthet-e más munkáltatónál további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt egy vezető állású munkavállaló a gyermeke ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságának időtartama alatt?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az Mt. 90. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a munkáltatónem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek ápolása,illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5)bekezdés], illetve – a fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 27.

Állami nyugdíjrendszerbe visszalépő nyugdíjas személy nyugdíja

Kérdés: Miért nem változott a nyugdíj összege annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki a nyugdíja megállapításakor magán-nyugdíjpénztári tag maradt, majd a PSZÁF tájékoztatása értelmében élt a 2009. december 31-ig fennálló lehetőséggel, és visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe?
Részlet az állásfoglalásából: […]  Az Mny-tv. 2009. december 31-én hatályos 123. §-ának(15)–(16) bekezdésében foglaltak szerint a társadalombiztosítási nyugellátásbannem részesülő pénztártag léphetett vissza a társadalombiztosításinyugdíjrendszerbe 2009. december 31-éig, amennyiben önkéntes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. szeptember 13.

Polgármesternek kifizetett szabadságmegváltás különadója

Kérdés: Polgármester jogviszonyának megszüntetésekor szabadságmegváltást kapott. Erre vonatkozó tájékoztató szerint a megszűnés évében esedékes szabadságmegváltás címen kifizetett bevétel nem minősül különadó-köteles bevételnek. Vonatkozik-e ez a polgármesterre is, vagy csak az egyéb foglalkoztatottra?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Alkotmánybíróság a 2011. május 6-án hozott határozatábana hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 2010. évi XC. tv.-nekazt a szabályát, amely szerint a 98 százalékos mértékű különadót a 2005. január1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 28.
Kapcsolódó címkék:    

Törzsgárdajutalom járulékai

Kérdés: Kell egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni a törzsgárdajutalom után a foglalkoztatottnak? Minősülhet-e jubileumi jutalomnak ez a kifizetés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 24. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében afoglalkoztatott nem köteles egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetnia jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, aszabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 28.
Kapcsolódó címke:

Napi munkaidő

Kérdés: Lehet-e ugyanarra az időszakra munkaviszonyt létesíteni napi 8 órás, illetve napi 4 órás időtartamra? A munkavállaló napi 8 órás munkaviszonyában adminisztrátorként dolgozik, a munka befejezése után pedig egy másik munkáltatónál szeretne napi 4 órában takarítani.
Részlet az állásfoglalásából: […] Lehet, ugyanis erre vonatkozóan nincs tiltás az Mt.-ben. Amunkavállaló a saját elhatározásából létesíthet párhuzamos munkaviszonyokat, ésígy folyamatosan dolgozhat akár napi 12 órát is. A munkaidővel kapcsolatosankorlátokat az Mt. csak a munkáltató oldaláról állít fel,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 28.

Köztisztviselők munkajogi helyzetének változása

Kérdés: Hogyan fogja érinteni a szervezeti egységben foglalkoztatott köztisztviselők munkajogi helyzetét, ha egy közigazgatási szerv egyik szervezeti egységét megszüntetik, és a szervezeti egység által ellátott feladatokat a jövőben egy Mt. hatálya alá tartozó szervezet fogja ellátni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ktv. 15. § (1) bekezdés g) pontja értelmében aközszolgálati jogviszony megszűnik a közigazgatási szerv jogutód nélkülimegszűnésével.A Ktv. 15. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aközszolgálati jogviszony megszüntethető a felek közös megegyezésével, c)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 7.
Kapcsolódó címke:

Fegyelmi eljárás felmentési idő alatt

Kérdés: Megszűnik-e a köztisztviselőnek a nyugdíjjogosultság címén felmentéssel megszüntetett közszolgálati jogviszonya a felmentési idő utolsó napján, ha a felmentési idő alatt az érintett köztisztviselővel szemben lefolytatott fegyelmi eljárás eredményeként hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabnak ki, amely ellen az érintett köztisztviselő jogorvoslattal élt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ktv. 15. § (2) bekezdés d) pontja értelmében aközszolgálati jogviszony megszüntethető felmentéssel. A Ktv. 15. § (2) bekezdésf) pontja értelmében a közszolgálati jogviszony megszüntethető hivatalvesztésfegyelmi büntetéssel. A Ktv. 17. § (2) bekezdés d) pontja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. május 24.
1
…
10
11
12
…
16