Özvegyi nyugdíj

Kérdés: Valóban nem kaphatja meg az özvegyi nyugdíjat a Tny-tv. 53. §-a alapján az az özvegy, akinek a férje 2001. november 6-án hunyt el, 2002. november 5-ig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, és 2015. április 15-től saját jogú öregségi nyugdíjban részesül? Az özvegy nem ment újra férjhez, a gyermekük pedig már nagykorú. Az információt az igénylés leadásakor kapta, de egy másik törvény, a 2007. évi CLVI. tv. 22. §-ának (7) bekezdése szerint viszont az özvegy a Tny-tv. 47. §-a (3) bekezdésének a) pontja, illetve 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2008. január 1-jétől özvegyi nyugdíjra akkor is jogosult, ha az özvegyi nyugdíj megállapításához, illetve feléledéséhez szükséges feltételek 1993. március 1-je és 2007. december 31-e között, a házastárs halálától, illetve az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven túl, de tizenöt éven belül következtek be, feltéve hogy az özvegyi nyugdíjra a kérelem elbírálásakor is jogosult. Melyik rendelkezést kell alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az özvegyi nyugdíj megszűnésére milyen okból került sor.Ha az özvegyi nyugdíj házasságkötés miatt szűnt meg, az özvegyi nyugdíjra a jogosultság a házasság megszűnése után abban az esetben éled fel, ha az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

100 százalékos nyugdíj

Kérdés: Hány évet kell ahhoz dolgozni, hogy valaki száz százalék nyugdíjat kapjon? Amennyiben valakinek 50 év munkaviszonya van, akkor jogosult lesz a 100 százalékos nyugellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...havi átlagkereset 100 százaléka. Az öregségi nyugdíj összege az annak alapját képező havi átlagkeresetnél nyugdíjnövelésre való jogosultság megszerzésével lehet több. Nyugdíjnövelésben – annak külön igénylése nélkül – az a személy részesülhet, aki húsz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Állásfoglalásukat kérném a Társadalombiztosítási Levelek 285. számában megjelent 4838. számú kérdéssel kapcsolatban. Mit kell figyelembe venni az egyéni vállalkozói jogviszonyából származó bevételből egy rokkantsági ellátásban részesülő, egyidejűleg heti 40 órás munkaviszonyban álló kisadózó egyéni vállalkozó esetében a kereseti korlát meghatározásánál? Valóban igaz, hogy a kis­adózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni, tehát ez nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...azt is jelenti, hogy e tevékenysége alapján nem terjed ki rá a biztosítás, és semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem szerez jogosultságot, melyből következően e tevékenységéből nem származik nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme sem. Márpedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Nyugdíjas tagok egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Alaptalanul fizették meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy 2008-ban létrejött cég két nyugdíjas tulajdonosa után, akik személyesen soha, semmilyen jogviszonyban nem működtek közre a társaság tevékenységében, nyugdíjasként pedig biztosítottnak számítanak?
Részlet a válaszából: […] ...azt az ügyvezetésre jogosult tagot is, aki nem munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket. Az érintett tagok ügyvezetői jogosultságát illetően a kérdés nem tartalmaz információkat, ezért csak általánosságban állapíthatjuk meg, hogy csupán azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása

Kérdés: Alkalmazható napi 4 órát meghaladó munkaviszonyban egy rehabilitációs kártyával rendelkező személy abban az esetben, ha lemond a járadékáról? Figyelembe vehető továbbra is megváltozott munkaképességű munkavállalóként ez a dolgozó, illetve igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...részesül.Jelen esetben olyan munkavállalóról van szó, aki lemond a járulékáról, ami egyben a rehabilitációs kártyára vonatkozó jogosultságának – és az ehhez kapcsolódó munkaadói adókedvezményeknek – elvesztését is jelenti.A teljesség kedvéért azonban ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...terhességi-gyermekágyi segély illetheti meg (Eb-tv. 40-42. §).A szülési szabadság tartamát, a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve, munkában töltött időnek kell tekinteni.Ugyancsak a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan jogosult fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.
Kapcsolódó címke:

Táppénzjogosultság

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a 2015. augusztus 20-tól 2015. augusztus 23-ig tartó időszakra az a munkavállaló, aki 2015. március 16-tól áll a munkáltató alkalmazásában 5/2 munkarendben, keresőképtelen volt 2015. augusztus 18-tól 23-ig, és már csak 2 nap betegszabadsága volt, amit 2015. augusztus 18-19-re megkapott? A kérdéses időszakban nem volt munkavégzési kötelezettség, augusztus 20-a pedig fizetett ünnep volt.
Részlet a válaszából: […] ...Eb-tv. 47. §-ában foglaltak alapján a táppénz naptári napra járó ellátás. A jogosultság időtartamának számításánál minden naptári napot, tehát a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is figyelembe kell venni. A kifizetőhely helyesen járt el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.
Kapcsolódó címke:

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? A 2009. október 19-től rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló 2015. január 26-tól 7 órás munkaviszonyban dolgozik jelenlegi munkáltatójánál. 2011. április 18-tól 2012. november 30-ig óvodában dolgozott, 2012. október 6-án gyermeke született, és 2013. február 1-jétől GYES-ben részesül. A dolgozó gyermekápolási táppénzt igényelt 2015. február 2-től február 9-ig 3 éven aluli gyermeke után, ezért a kifizetőhely 50 százalékos táppénzt számfejtett 2015. február 8-ig, február 9-re pedig fizetés nélküli szabadságot kapott.
Részlet a válaszából: […] ...milyen járulékot kell, hogy fizessen. Ez azért lényeges, mert a járulékfizetés határozza meg, hogy a dolgozó milyen ellátásra szerez jogosultságot. A hivatkozott jogszabály szerint a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Táppénz mértéke

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, amikor 50 százalékos mértékű táppénzt számfejtett annak a dolgozónak a részére, aki 2014. június 20-tól áll a munkáltató alkalmazásában, előző munkaviszonya 2013. október 9-től 2014. június 18-ig tartott, és 2015. október 7-től 2015. október 18-ig keresőképtelen volt? A dolgozó október 7-re még betegszabadságot kapott.
Részlet a válaszából: […] ...már 60 százalékos táppénzre jogosult.Ebben az esetben a dolgozó sem a keresőképtelensége első napján, sem a táppénzre való jogosultsága első napján, 2015. október 8-án nem rendelkezett kétévi folyamatos biztosításban töltött idővel, de 2015. október...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.
Kapcsolódó címke:

Ellátások második gyermek születése esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az édesanya a második gyermeke születésekor az alábbi esetben? Az igénylő első gyermeke 2013. június 8-án született. A szülés után TGYÁS-t kapott, majd a gyermek kétéves koráig GYED-et folyósított számára a kifizetőhely, de időközben 2014. június 30-án megszűnt a több mint tíz éve fennálló munkaviszonya. A GYES-t nem igényelte meg a GYED lejártát követően, mert azt hitte, hogy az ellátást továbbra is folyamatosan kapni fogja. 2015. október 5-től napi 4 órás munkaviszonyt létesített egy betéti társaságnál, ahol felhívták a figyelmét, hogy meg kell igényelnie a GYES-t, amit meg is tett, de visszamenőleg csak két hónapra folyósították az ellátást. Az édesanya második gyermekét 2015. november 19-re várja.
Részlet a válaszából: […] ...szülést követő első pénzbeli ellátás a csecsemőgondozási díj. A jogosultság fő feltétele a szülést megelőző két éven belüli 365 nap biztosítási idő megléte, és az, hogy az igénylő a biztosítás tartama alatt szüljön. Jelen esetben az édesanya a 2015. november...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.
1
151
152
153
316