Találati lista:
1231. cikk / 3155 Keresőképtelenség kódjának változása
Kérdés: Új táppénzalapot kell megállapítani abban az esetben, ha egy munkavállaló táppénzben részesül 8-as kóddal, a 2017. július 1-jétől július 27-ig tartó időszakra szóló orvosi igazolása szintén 8-as kódú, a július 28-tól július 31-ig tartó napokra viszont már 9-es kódú, ezen a "diagnózisváltás" megjegyzés szerepel?
1232. cikk / 3155 Táppénzjogosultság hétvégére
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a 2017. május 20-21-ei hétvégére az a hagyományos munkarendben dolgozó munkavállaló, aki 2017. május 2-től május 21-ig keresőképtelen, keresőképes május 22-től, és az első naptól táppénzben részesül?
1233. cikk / 3155 Táppénz munkaidő változása esetén
Kérdés: Mennyi idő elteltével lehet jogosult magasabb összegű táppénzre a 4 év óta 4 órás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, ha 2017. június 1-jétől már napi 8 órás munkaviszonyba kerül bejelentésre? Abban az esetben, ha például 2017. augusztus 1-jétől táppénzes állományba kerülne, akkor hány órára és milyen alap figyelembevételével kapná az ellátást?
1234. cikk / 3155 Nyári szünidős diák üzemi balesete
Kérdés: Milyen ellátásra és mennyi ideig lesz jogosult az a 2017. július 3-tól július 28-ig munkaszerződéssel foglalkoztatott nyári szünidős diák, aki július 26-án munkavégzés közben balesetet szenvedett, jobb mutatóujja többszörösen tört, meg kellett műteni, és július 29-ig kórházban volt? A munkáltató a baleset üzemiségét elismerte, a diák a kórházi igazolás után a sebészetről hozott táppénzes papírt.
1235. cikk / 3155 GYES-jogosultság beteg gyermek után
Kérdés: Jogosult lehet valamilyen formában GYES-re a szülő a beteg gyermeke után, aki nemrégiben már elmúlt 3 éves, de a betegsége miatt nem vihető közösségbe?
1236. cikk / 3155 Rehabilitációs ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a rehabilitációs ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelőnek, akinek az ellátását a felülvizsgálata után keresőtevékenységére tekintettel a továbbiakban nem folyósítják? Egy korábbi információ értelmében a rehabilitációs ellátás mellett maximum heti 20 órát lehet dolgozni, és mivel az őstermelő esetében a munkaidő nem értelmezhető, ez nem veszélyezteti az ellátását.
1237. cikk / 3155 1954-ben született köztisztviselő nyugdíjazása
Kérdés: Pontosan melyik naptól kérheti legkorábban az öregségi nyugdíj megállapítását egy 1954. július 21-én született, több mint 40 év jogszerző idővel rendelkező férfi, aki közszolgálati tisztviselőként dolgozik egy polgármesteri hivatalban? Van felmentési kötelezettsége a munkáltatónak, és ha igen, mennyi időre köteles felmenteni a köztisztviselőt a munkavégzés alól?
1238. cikk / 3155 Özvegyinyugdíj-jogosultság
Kérdés: Jogosult valamilyen nyugdíj-kiegészítésre az elhunyt férje után egy 1954. augusztus 7-én született nő, aki 2012 óta nyugdíjas, és a férje 1993. augusztus 4-én halt meg? A férj 1968. augusztus 1-jétől haláláig folyamatosan ugyanannál a munkáltatónál dolgozott, és rendesen fizette a járulékokat.
1239. cikk / 3155 Rokkantsági járadékban részesülő személy
Kérdés: Igényelheti a megváltozott munkaképességűek ellátásait egy rokkantsági járadékban részesülő munkaképtelen személy, aki nem tud megélni a jelenlegi ellátásából?
1240. cikk / 3155 Táppénz fizetés nélküli szabadság ideje alatt
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az előre bejelentett fizetés nélküli szabadság lejárta után az a munkavállaló, aki 2016. november 14-től áll kifizetőhelyet működtető munkáltatója alkalmazásában, és a 2017. április 20-tól 2017. június 16-ig igényelt fizetés nélküli szabadságának ideje alatt, 2017. június 3-án közúti balesetet szenvedett, amely miatt előreláthatólag hosszú ideig keresőképtelen lesz? Amennyiben nem jogosult az ellátásra, mi a teen-dő a fizetés nélküli szabadság lejárta után?
A szabadság kiadásakor a munkáltató írásban felhívta a dolgozó figyelmét, hogy a biztosítása szünetel, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A dolgozó a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt Ausztriában dolgozott, de a baleset ideje alatt már ott sem volt bejelentve, mert előbb végeztek az eltervezett munkával.
A szabadság kiadásakor a munkáltató írásban felhívta a dolgozó figyelmét, hogy a biztosítása szünetel, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A dolgozó a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt Ausztriában dolgozott, de a baleset ideje alatt már ott sem volt bejelentve, mert előbb végeztek az eltervezett munkával.
