Betéti társaság baleseti táppénzben részesülő ügyvezetője

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy betéti társaság ügyvezetői teendőket ellátó beltagjának, aki rendelkezett egy heti 36 órás munkaviszonnyal, amely megszűnt ugyan, de e jogviszonyra tekintettel továbbra is baleseti táppénzben részesül? Az ügyvezető e tevékenységéért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagja a nem munkaviszonyban ellátott ügyvezetői pozíciója alapján a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében biztosított társas vállalkozónak minősül, tekintettel arra, hogy már nem rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással. Ez azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Kiskorú kültag bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni társas vállalkozóként egy betéti társaság általános iskolai tanuló kültagját, aki alkalmanként kisebb statisztaszerepeket kap, amelyekre a társaság adja ki a számlát? Milyen járulékokat kell megfizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Ptk. lehetővé teszi, hogy kiskorú személy gazdasági társaság nem korlátlanul felelős tagja – így például betéti társaság kültagja – legyen. Amennyiben az említett kiskorú kültagként személyesen közreműködik, akkor az általános szabályok szerint minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Valóban jogosult táppénzre az egyéni vállalkozói jogviszonyára tekintettel az a személy, aki egyidejűleg társas vállalkozó is, és a havi minimális járulékfizetési kötelezettségének a társas vállalkozásában tesz eleget? Egyéni vállalkozóként nem vesz ki jövedelmet, és járulékot sem fizet.
Részlet a válaszából: […] Olvasónk által felvetett probléma ez év március 1-jétől vált "izgalmassá". Ezt megelőzően a válaszunk egyértelmű nem lett volna, hiszen az Eb-tv. R. 31. §-ának (8) bekezdése félreértelmezhetetlenül rendelkezett arról, hogy egyéni és társas vállalkozói jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Munkabérek bevallása alacsonyabb összegű kifizetés esetén

Kérdés: Bevallhatja a dolgozók munkabérének teljes összegét az a munkáltató, amely egy nagyobb összegű követelése megérkezéséig ténylegesen csak a bér 50 százalékát tudja kifizetni? Amennyiben ez nem megoldható, milyen következményekkel jár a dolgozók társadalombiztosítási ellátásaira, ha csak a ténylegesen kifizetett összeget vallják be?
Részlet a válaszából: […] Az ötletet nem tartjuk szerencsésnek. A Tbj-tv 50. §-a szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Beltag járulékfizetési kötelezettsége GYES folyósítása alatt

Kérdés: Mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól a GYES folyósítása alatt egy betéti társaság beltagja, aki 2015. február 9-ig heti 36 órát elérő munkaviszony melletti társas vállalkozó volt, 2015. február 10-től pedig főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem közreműködik, a munkaviszonyban történő üzletvezetését pedig a társasági szerződés nem engedi? Számszerű példával levezetve mit jelent az a szabályozás, mely szerint a járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt a társas vállalkozó GYES-ben, GYED-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] Nincs szükség számszerű példára, tekintve hogy a kérdésbeli ügyvezető beltag után a GYES folyósításának időtartamára nem keletkezik a bt.-ben járulékfizetési kötelezettség. Lényegében ezt mondja ki a Tbj-tv. 28. §-ának (1) bekezdésébe foglalt szabály, amelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Német ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen egyéni járulék, illetve személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett egy megbízási jogviszony keretében ügyvezetői tevékenységet végző német állampolgár, aki Németországban munkaviszony keretében végez munkát? Az ügyvezető díjazása a minimálbér összegének többszöröse.
Részlet a válaszából: […] A tagállamok szociális biztonsági rendszerét érintő közösségi koordinációs szabályok értelmében – az egy tagállam jogszabályai alá tartozás uniós alapelvéből következően – a német állampolgárságú ügyvezető az egyidejűleg Magyarországon és Németországban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Tag egyéni járulékainak elszámolása

Kérdés: Taggal szembeni követelésként kell kimutatni a magánszemélyt terhelő nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot abban az esetben, ha egy kft. személyesen közreműködő tagja nem vesz fel jövedelmet, és a cég fizeti utána az egyéni járulékokat? Valóban egyéb jövedelemnek minősül a taggal szemben elengedett követelés ebben az esetben? A követelés elengedése keletkeztet ehofizetési kötelezettséget, és ha igen, milyen mértékben? Kinek kell megfizetnie ezt a közterhet? Szerepeltetni kell a '08-as bevallásban az elengedett követelés összegét?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 52. §-ának (4) bekezdése alapján a társas vállalkozásnak a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell befizetnie. Ha a tárgyhónapban a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez mindhárom személy esetében az első lényeges szempont az illetőség megállapítása. Tekintve, hogy "csak" tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, így nem tekinthetők letelepedett vagy bevándorolt jogállásúnak, illetve menekültként elismertnek sem, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Egyszemélyes kft. külföldön biztosított ügyvezetője

Kérdés: Van valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetőjének abban az esetben, ha külföldön főállású alkalmazottként biztosított, és erről A1-es igazolással is rendelkezik? Valóban nem kell beadni a '08-as bevallásokat? A magyar cég továbbra is működik, bevételszerző tevékenységet végez, és alkalmazottal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unió valamennyi tagállamában kötelezően alkalmazandó jogszabály, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet az egy tagállami biztosítás elvét követi. A 12. cikk (1) bekezdésében kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Munkaviszony megszűnését követően kifizetett hallgatási díj

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhei vannak a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett hallgatási díj azon részének, amely a munkaviszony megszűnése után 6 hónapon keresztül havonta egyenlő részletekben kerül kifizetésre? Biztosítottnak tekinthető a munkavállaló ez alatt az időszak alatt? A hallgatási díj másik részét a munkaviszony megszűnésekor fizették ki a munkavállaló részére.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. A munkavállaló biztosítási jogviszonyának megszűnési időpontja a munkavállaló munkaviszonya megszűnésének időpontjával egyezik meg [Tbj-tv. 7. § (1) bekezdése]. A munkaviszony megszűnésének időpontját követően teljesített kifizetések nincsenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.
1
55
56
57
128