Egyéni vállalkozó mezőgazdasági őstermelői jogviszonyának minősítése

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási jogviszonya annak az egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg őstermelői tevékenységet is folytat? Választhatja, hogy a továbbiakban őstermelőként lesz biztosított?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja egyértelműen fogalmaz a kérdésben: a mezőgazdasági őstermelőre kiterjed a biztosítás, kivéve ha– kiskorú,– egyéb jogcímen (ide nem értve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt) biztosított,– saját jogú nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Nem működő bt. beltagja

Kérdés: El tudja kerülni valamilyen módon a járulékfizetési kötelezettséget egy betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a társaság jelenleg nem működik, utoljára néhány napja adott ki számlát, de jelenleg semmilyen bevétele nincs, és nem is várható? A tag a bt.-n kívül semmilyen jog­viszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kérdés konkrét megválaszolása előtt néhány ismérvet sorolunk fel a betéti társaság beltagjával kapcsolatosan keletkező járulékfizetési kötelezettség lehetséges módozatait illetően. A bt. beltagja személyesen közreműködhet a társaság tevékenységének gyakorlásában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Betéti társaság nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: A fejenként 60 000 forintos munkabér utáni járulékokon kívül van valamilyen más járulékfizetési kötelezettsége annak a 2 tagú betéti társaságnak, amelynek mindkét nyugdíjas tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a társaságban, emellett az egyik tag ügyvezető is, amiért nem kap díjazást?
Részlet a válaszából: […] Látszólag a két munkaviszonyban álló dolgozó munkabére utáni szociális hozzájárulási adó és járulékok megfizetésével a társaság maradéktalanul eleget tett a társadalombiztosítási kötelezettségeinek, hiszen más személyek foglalkoztatására nem került sor.A tagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Diák foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy kisvállalkozás heti 8-12 órában szeretne foglalkoztatni egy középiskolás diákot adminisztrációs tevékenységre, aki már elmúlt 18 éves és árvaellátásban részesül, amit nem szeretne elveszíteni? Van valamilyen kereseti korlát ebben az esetben az ellátásra, illetve a tanulói jogviszonyra tekintettel? A foglalkoztatás nem szakmai gyakorlat vagy szünidei munka keretében, hanem rendszeresen történne.
Részlet a válaszából: […] A diákok alkalmazása során, legyen szó megbízásról vagy munkaviszonyról, adó- és járulékfizetési szempontból – az iskolaszövetkezeten keresztül történő alkalmazás kivételével – az általános szabályokat kell alkalmazni.Ez azt jelenti, hogy amennyiben a diákra kiterjed a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

GYED-en lévő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az egyéni vállalkozót abban az esetben, ha GYED-ben részesül, a heti 40 órás munkaviszonyában jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, tehát a biztosítása nem szünetel, és januártól ismét szeretne tevékenységet folytatni? A gyermek márciusban lesz 2 éves, a vállalkozó havi 100 ezer forintos kivétet tervez.
Részlet a válaszából: […] Az valóban kétségtelen, hogy a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a GYED, GYES folyósítása időszakában a munkaviszonyban álló dolgozó biztosítása nem szünetel.Csakhogy a Tbj-tv. 31. §-a (4) bekezdésének a) pontja, illetve a 2011. évi CLVI. tv. 458. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Nem működő betéti társaság kültagjának járulékai

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat a minimálbér alapján egy 2011. 07. hóban alakult betéti társaság kültagja után abban az esetben, ha semmilyen formában nem vesz részt a társaság tevékenységében, csak a nevét adta az alakuláskor, és a társaság egyébként sem működik?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez a társas vállalkozó Tbj-tv.-beli fogalmából kell kiindulni. E szerint a betéti társaság bel- és kültagja társadalombiztosítási értelemben akkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság (ideértve a társaság előtársaságként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Ausztriában dolgozó magyar vállalkozó közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az egyszemélyes kft., ha a 'T1041-es lapon megszünteti annak a magyar állampolgárságú társas vállalkozónak a jogviszonyát, aki Ausztriában munkaviszonyban áll, és az osztrák biztosító által kiadott A1-es igazolás értelmében ott biztosított? A magánszemély Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel. A vállalkozás EU-s adóalanynak is teljesít szolgáltatást. Milyen esetben keletkezik Magyarországon járulékfizetési kötelezettsége a vállalkozónak, be kell-e nyújtani a '08-as bevallásokat, illetve van-e valamilyen adó- vagy biztosítási kötelezettsége az ausztriai törvények alapján a magyarországi vállalkozásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A 883/2004/EK rendelet és a gyakorlati alkalmazásának elősegítését célzó 987/2009/EK rendelet a biztosítási kötelezettség elbírálása szempontjából pontosan meghatározzák, hogy egy adott jogviszonyra mely tagállam joghatósága vonatkozik, azaz a biztosítási jogviszonyt, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 12. pontja szerint külföldi kiküldetésnek tekinthető a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli (külföldi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Beltag munkaviszonya

Kérdés: Elláthatja feladatait heti 20 órás munkaviszonyban egy betéti társaság beltagja, és ha igen, akkor az ennek megfelelő minimálbér (50 750 forint) megfizetésével eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségeinek? A beltag emellett egy kft. tagja, munkát nem végez, jövedelmet nem kap, járulékot nem fizet.
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a betéti társaság beltagja munkaviszonyt létesítsen a társasággal, ahogy arra sincs semmilyen előírás, hogy e munkaviszonynak teljes munkaidősnek kell lennie. A munkaviszony létesítése során azonban a vázolt helyzetben fokozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Kft. GYED-en lévő ügyvezetője

Kérdés: Kell-e jövedelmet kivennie, illetve járulékot fizetnie egy kétszemélyes kft. ügyvezetőjének, aki nem tagja a társaságnak, rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, de jelenleg GYED-en van?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el. Jelen esetben nyilván az utóbbiról van szó. A Ptk. 6:280. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.
1
56
57
58
128