Osztrák ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Vegyesvállalat személyesen közreműködő osztrák állampolgár tagja (ügyvezető) nem vesz fel jövedelmet a társaságtól, és rendelkezik az osztrák társadalombiztosítási szervtől heti 36 órás biztosítási jogviszonyról igazolással. Fennáll-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, illetve van-e tételes eho-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 13. §-a úgy rendelkezik, hogy a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyekre a törvény előírásait az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni. Magyarország az Osztrák Köztársasággal a szociális biztonságról egyezményt kötött, amely a 2000. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Kínai állampolgárságú kft.-tagok közterhei

Kérdés: Hogyan változik a közteher-fizetési kötelezettségük azoknak a kínai állampolgárságú kft.-tagoknak, akik személyes közreműködői díjuk után tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint személyi jövedelemadót fizettek, és megkapták a letelepedési engedélyüket?
Részlet a válaszából: […] A biztosítás nem terjed ki a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak arra a természeteses személy tagjára, aki külföldinek minősül. A Tbj-tv. 4. § j) pontjában található definíció szerint a természetes személy akkor tekinthető külföldinek, ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Késedelmi pótlék járulékai

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak az egészségbiztosítási pénztár által a kilépett dolgozó részére megállapított ellátás pótkiutalásakor felszámított késedelmi pótlék összege után?
Részlet a válaszából: […]

A dolgozó részére kifizetett késedelmi pótlék összege alapján sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Életbiztosítás közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az önkormányzati képviselők által kötött biztosítás díjának összegét, melyet a részükre megállapított tiszteletdíj terhére a polgármesteri hivatal minden hónapban átutal a biztosító részére, s a fennmaradó részt számfejtik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy milyen biztosítási formáról van szó, ezért vegyük sorra az egyes lehetőségeket.a) Az első változat: amikor a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Nyugdíjas személy munkaviszonya

Kérdés: Járulékköteles-e a munkaviszony keretében heti 5 órában foglalkoztatott nyugdíjas takarítónő havi 14 300 forintos munkabére?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a munkaviszonyban álló személy biztosítási kötelezettség alá tartozik. A törvény további feltételeket nem szab a biztosítás létrejöttéhez, tehát a munkaviszony keretében munkát végző személy munkaidőre és munkabérre tekintet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.
Részlet a válaszából: […] Nézzük először az ügyvezető jogállását. A kft. ügyvezetője e teendőit – főszabályként – munkaviszonyban látja el, munkaszerződés hiányában pedig jogviszonyát a megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni (Gt. 30. §).Mindebből következően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az ügyvezető jogállásával. A kft. ügyvezetője a teendőit fő szabályként munkaviszonyban látja el, illetve munkaszerződés hiányában a megbízásra vonatkozó szabályokat kell jogviszonyára alkalmazni [Gt. 30. § (3) bekezdése]. Ez alól kivételt a meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tag díjazása

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy korlátolt felelősségű társaság a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja 1. alpontja alapján társas vállalkozónak minősülő – tehát a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban munkát végző –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Svéd állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni egy Magyarországon alapított betéti társaság személyesen közreműködő, svéd állampolgárságú beltagja után?
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó. Az e személyi körbe tartozókra a Tbj-tv. 11. §-a alapján nem terjed ki a biztosítás. Igaz ugyan, hogy e kizárás alól a Tbj-tv. 13. §-a "feloldást" ad a szociálpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a kifizetőt, illetve a munkavállalót nappali tagozatos főiskolai tanuló megbízási szerződéssel történő foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] Megbízási jogviszonyról van szó, amely személyi jövedelemadó szempontjából önálló tevékenységnek, társadalombiztosítási szempontból pedig munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül.Ebből kiindulva a közterhek megállapítása szempontjából első – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
1
117
118
119
127