Felszámolás alatt álló társaság ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Az APEH felszámolási eljárást indított egy betéti társaság ellen. A felszámoló tájékoztatása szerint a beltagot a felszámolási eljárás kezdő időpontjától ki kell jelenteni. Valóban ki lehet jelenteni? Ha nem, akkor az eljárás ideje alatt milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve jogosult-e valamilyen ellátásra, pl. táppénzre?
Részlet a válaszából: […] A Cstv. 34. (1) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott jogai.Ez azt is jelenti, hogy ettől az időponttól az üzletvezetésre jogosult beltag erre irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.
Kapcsolódó címkék:    

Belföldi és külföldi személy a társadalombiztosítási jogban

Kérdés: Hogyan változik a külföldiek megítélése társadalombiztosítási szempontból 2004. május 1. után?
Részlet a válaszából: […] A belföldi fogalmának meghatározása rendkívül fontos az egyes társadalombiztosítási jogosultságok és kötelezettségek szempontjából. Például: megállapodás kötése társadalombiztosítási ellátásra [Tbj-tv. 4. § n) 3. pont, 34. §]; közös háztartás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Részlet a válaszából: […] A Fiók-tv. 29. § (2) bekezdése szerint a kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja. Ez azt jelenti, hogy a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése

Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (tehát nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolványa átvételétől, annak visszaadásáig tart. Ennek tartama alatt – ide nem értve a legalább heti 36 órás foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Étkezési utalvány

Kérdés: Hol található arra vonatkozó szabályozás, hogy az étkezési utalványt előre vagy utólag kell-e adni a dolgozóknak? Milyen közterheket kell fizetni ezen juttatás után?
Részlet a válaszából: […] Az étkezési utalvány adómentességéről az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja rendelkezik. E szerint adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére közvetlenül vagy az étkezőhelyi vendéglátás révén közvetve juttatott bevételnek – ideértve a kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címke:

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik azon újságírók után, akik egy újságkiadással foglalkozó kft.-nél a szerkesztést, cikkírást, fotók készítését végzik, foglalkoztatásuk felhasználási szerződés alapján történik, s nyilatkoztak, hogy főállásukban a munkaidejük eléri a heti 36 órát, ha éves jövedelmük eléri, illetve nem éri el az5 200 000 forintot?
Részlet a válaszából: […] Szerzői jogi védelem hatálya alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a mű szerzője (előadója) részére két jogcímen kerülhet sor kifizetésre: a személyes munkavégzésére tekintettel, illetve a mű vagy alkotás felhasználási jogának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címke:

"Szellemi szabadfoglalkozású" magánszemély közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van egy vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet (nyelvoktatást) folytató angol-magyar állampolgárságú magánszemélynek, ha bevételét teljes mértékben számla ellenében kapta, és a kifizető adóelőleget és járulékokat nem vont le? A magánszemély rendelkezik személyi igazolvánnyal, más jövedelme és társadalombiztosítási jogviszonya nincs.
Részlet a válaszából: […] A nyelvoktatást folytató magánszemély – vélhetőleg adószámmal is rendelkezik – az ún. szellemi szabadfoglalkozásúak körébe tartozik, akik ilyen jogcímen a Tbj-tv. szerinti biztosítottak között nem találhatóak meg. E tevékenységet gyakran automatikusan az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címke:

Megbízási díj járulékfizetési kötelezettségei

Kérdés: Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
Részlet a válaszából: […] A biztosításra előírt összeghatárt elérő megbízási díjak után bizonyára nem kétséges, hogy a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot mindkét foglalkoztató köteles megfizetni. Nem lehet kétséges az sem, hogy több biztosítással járó jogviszony esetén mindegyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Helyi bérlet közterhei

Kérdés: Egy kft. minden munkavállalójának helyi (BKV) bérletet vásárol, kivéve azt, aki saját személygépkocsi használata után térítést kap. Milyen járulék- és szja-vonzata van a juttatásnak, ha kollektív szerződés szabályozza, illetve ha nem?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 69. § (1) bekezdésének i) pontja szerint adóköteles természetbeni juttatás a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított személyszállítási szolgáltatás adóköteles része. A természetbeni juttatássá minősülésnek nem feltétele, hogy azt minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címkék:      

Külföldi utaztatás költségei

Kérdés: Magyarországi nagykereskedelmi cég belföldi partnereinek a képviselőit kiutaztatja külföldi partnercégéhez, hogy a teljes választékból rendelhessenek. Az utazás, külföldi tartózkodás költségeit a magyar nagykereskedő fizeti. Keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettsége, vagy ez a vállalkozás érdekében felmerült hivatali utazásnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] Adózási szempontból nyilván az lenne kényelmes, ha a partnerek utaztatása külföldre hivatali utazásnak minősülne, mert ekkor nem merülne fel adókötelezettség. Az Szja-tv. 3. § 10. pontja szerint hivatali, üzleti utazás a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
116
117
118
…
132