Utólag kifizetett megbízási díj

Kérdés: 2002. 12. 31-ig elvégzett munkáért szerződés alapján 2003. 01. 31-ig történik a magánszemély részére a megbízási díj kifizetése. Az Szja-tv. szerint ez a magánszemély 2003. évi jövedelme lesz. Helyesen járunk-e el, ha a járulékalapot képező jövedelemből (ez esetben a megbízási díj 90 százalékából) 8,5 százalék nyugdíjjárulékot vonunk le, és a NYENYI-lapon is a 2003. évre vonatkozó adatszolgáltatásban jelentjük?
Részlet a válaszából: […] Rendszeresen visszatérő jogalkalmazási problémát jelent az egyik évről (évekről) a másikra áthúzódó jogviszonyok, illetőleg e jogviszonyok alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelmek esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség elbírálása. A helyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Ügyvéd munkaviszonya

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban az irodájával egy egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, és milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi iroda tagja nem állhat munkaviszonyban a saját irodájával, mert ezt az Ütv. tiltja.Az Ütv. 6. §-a az alábbiak szerint rendelkezik az összeférhetetlenségről:"(1) Az ügyvéd a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő bosnyák állampolgárok társadalombiztosítási jogállásának tisztázása érdekében megkerülhetetlen a magyar-jugoszláv szociálpolitikai megállapodás (1959. évi 20. tvr.), amelynek hatálya Bosznia-Hercegovina állampolgáraira is kiterjed.E szerződés 3. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

A gazdasági társaságok ügyvezetőjének jogállása

Kérdés: Elláthatja-e az ügyvezetői teendőket tagi jogviszonyban egy korlátolt felelősségű társaság személyesen közreműködő, nyugdíjas tagja?
Részlet a válaszából: […] Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyik vidéki igazgatósága (a továbbiakban: APEH) egy korlátolt felelősségű társaságnál (kft.) az 1997. január 1. és 1999. szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozóan átfogó járulék-ellenőrzést tartott. Az eljárás során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Jövedelempótló kártérítés közterhei

Kérdés: Egy munkavállaló – a munkáltató hibájából – 1995-ben üzemi balesetet szenvedett, és ennek következtében munkaképességét 67 százalékban elveszítette. Vállalatunk nagyobb összegű kártérítést fizetett ki egy összegben a számára, illetve megegyezés alapján, havonta – életfogytig – kifizetjük a rokkantnyugdíj és a nettó kereset közötti különbözetet, ami az Szja-tv. I. számú mellékletének 6.2. pontja alapján adókötelesnek minősül. Milyen járulékfizetési kötelezettségünk van a jövedelempótló kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] Járadék formájában fizetett jövedelempótló kártérítésről van szó, amely a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelemnek minősül. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának táppénze

Kérdés: Kaphat-e táppénzt az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, illetve ennek folyósítása tartama alatt az irodának milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi iroda társadalombiztosítási szempontból a Tbj-tv. 4. §-ának c) pontja 11. alpontja értelmében társas vállalkozásnak, míg az ügyvédi iroda tagja ugyanezen § d) pontja 3. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül.Ennek megfelelően az ügyvédi iroda...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

"Doktorandusz" kft.-tag járulékai

Kérdés: A kft. tagja a diploma megszerzése után rendszeres ösztöndíjban részesül mint "doktorandusz". Szabadidejében, tagi jogviszonyban munkát végez. Milyen eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás ténylegesen és személyesen közreműködő tagja után a Tbj-tv. 27. §-ában szabályozott alapesetben havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után mind a társadalombiztosítási, mind az egyéni járulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
Részlet a válaszából: […] Az az egyéni vállalkozó, aki a főállású munkaviszonya alatt fizetés nélküli szabadságot kap, az egyéni vállalkozásában a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján köteles a járulékokat megfizetni. A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Mérkőzésvezető részére kifizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e, és milyen járulékot, hozzájárulást fizetni a sportegyesületnek az egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező játékvezető részére egyszeri alkalommal kifizetett bírói díj (4500 forint/alkalom) után?
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldásához ez alkalommal nem társadalombiztosítási, hanem adójogi szempontból közelítünk.Az Szja-tv. 3. §-ának 72. pontjának h) alpontja szerint adóterhet nem viselő járandóságnak minősül az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszony a Ptk.-ban szabályozott ún. gondossági típusú szerződések alaptípusa. A törvény szövegét idézve:"Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.
1
47
48
49
51