Letelepedési engedéllyel rendelkező izraeli állampolgár

Kérdés: Kell Magyarországon egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie annak az izraeli állampolgárnak, aki hazánkban letelepedési engedéllyel rendelkezik, de Izraelben biztosított, amiről rendelkezik az ottani hatóság által kiállított igazolással? Az érintett egyébként Magyarországon három cég tulajdonos ügyvezetője, de jövedelmet egyikből sem vesz fel, ezért járulékot sem fizet.
Részlet a válaszából: […] Izraellel hazánknak nincs szociális biztonsági megállapodása, és nyilvánvalóan nem EGT-tagállamról van szó. Ebből következően az izraeli állampolgárokra a Tbj-tv. általános szabályait kell alkalmazni, és a tekintetben nincs jelentősége az érintett hazájában fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Megbízási jogviszony igazolása

Kérdés: Hogyan tud igazolást szerezni az 1999-2003 között fennálló megbízási jogviszonyáról egy magánszemély abban az esetben, ha már nincsenek meg a megbízási szerződések?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a megbízási jogviszony biztosítási jogviszonyt jelent, akkor ennek az időtartamnak szerepelnie kell a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban. A?megbízási jogviszony akkor minősül (és a kérdéses időszakban is akkor minősült) biztosítási jogviszonynak, ha az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.
Kapcsolódó címke:

Egyetemista ügyvezető járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha egyetemre jár, és az ügyvezetői teendők ellátásáért nem vesz fel megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy kft. tulajdonos ügyvezető tagjáról van szó, aki az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, 0 forintos megbízási díjért látja el, és e jogviszonyára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj mellett elérhető kereset nagyságát a társadalombiztosítási nyugdíjszabályok akkor korlátozzák, ha a nyugdíjas foglalkoztatott még nem érte el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez tipikusan a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Spanyolországban tanuló magyar egyetemista egyéni vállalkozása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Magyarországon semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy a külföldön tanuló vagy dolgozó személyek vállalkozást működtessenek.A Spanyolországban tanuló magyar egyéni vállalkozó esetén a magyar társadalombiztosítási szabályokat kell alkalmazni az alábbiakban leírtak szerint.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Járulékfizetési kötelezettség utólag kifizetett jövedelem esetén

Kérdés: Hogyan kell értelmezni, illetve mikor kell használni a Tbj-tv. R. 4/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a 2017/13. Adózási kérdésben találhatunk segítséget. A Tbj-tv. R. 2017. január 1-jétől hatályos 4/A. §-ának (7) bekezdése szerint nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.
Kapcsolódó címke:

Heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó bejelentése

Kérdés: Mi az oka annak, hogy be kell adni a '08-as bevallás M lapját nullásan azokról a társas vállalkozókról is, akik máshol rendelkeznek heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, ahol a bejelentésük és a közteherfizetés is rendben megtörténik?
Részlet a válaszából: […] A bejelentési kötelezettség oka, hogy a heti 36 órás munkaviszonyban álló társas vállalkozó biztosított, és a tényleges tagi jövedelme alapján járulékfizetési kötelezettség terheli. E jogviszonya alapján is szert tehet szolgálati időre, illetve járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, és ettől az időponttól a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Ctv. 99....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.
Kapcsolódó címke:

Kiva hatálya alá tartozó kft. ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kiva hatálya alá tartozó kft.-ben a tulajdonos ügyvezetőnek abban az esetben, ha egyben egyéni vállalkozó is, és a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségét abban a jogviszonyában teljesíti? Hogyan kell eljárni akkor, ha a kft.-ben személyi jellegű kifizetésben is részesül? Mennyiben változik a helyzet, ha az ügyvezetést részmunkaidőben látja el?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás foglalkoztatottjai egyéni járulékfizetésüket az általános szabályok szerint teljesítik, míg szociális hozzájárulási adót nem kell utánuk fizetnie a cégnek, viszont a személyi jellegű kifizetésekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címke:
1
9
10
11
51