Kiva hatálya alá tartozó kft. ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kiva hatálya alá tartozó kft.-ben a tulajdonos ügyvezetőnek abban az esetben, ha egyben egyéni vállalkozó is, és a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségét abban a jogviszonyában teljesíti? Hogyan kell eljárni akkor, ha a kft.-ben személyi jellegű kifizetésben is részesül? Mennyiben változik a helyzet, ha az ügyvezetést részmunkaidőben látja el?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás foglalkoztatottjai egyéni járulékfizetésüket az általános szabályok szerint teljesítik, míg szociális hozzájárulási adót nem kell utánuk fizetnie a cégnek, viszont a személyi jellegű kifizetésekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Megbízási jogviszony figyelembevétele biztosítási időként

Kérdés: Miért nem fogadják el teljes egészében biztosítási időként a megbízási jogviszonyban töltött időszakot annak a kismamának az esetében, aki 2016. június 1-jétől egyéni vállalkozóként működik, előtte pedig 2015. november 1-jétől 2016. május 31-ig megbízási jogviszonyban dolgozott egy cégnél, ahol a hét hónapra összesen 850 ezer forint megbízási díjat kapott egy összegben kifizetve, amely alapján kiterjedt rá a biztosítás, és a foglalkoztató a közterheket is megfizette utána? A?kismama a 2017. január 20-i szülése alapján CSED-et igényelt, de az igénye elutasításra került azzal az indokkal, hogy a szülést megelőző két évben csak 264 nap biztosításban töltött idővel rendelkezik. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben az igénylőnek?
Részlet a válaszából: […] A határozat pontos tartalmának, illetve valamennyi körülmény biztos ismeretének hiányában egyértelmű választ adni nem tudunk. Tény, hogy az igény elutasításának indokaként az került megnevezésre, hogy az igénylő a gyermek születését megelőző két évben a szükséges 365...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Jogosultsági idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a legfontosabbal, a 40 év jogosultsági idővel. Az ápolási díj tartama – noha szolgálati idő – nem minősül jogosultsági időnek. Ugyanakkor a munka-viszony igen. Mégpedig 1 nap munkaviszonyban (vagy más jogosultsági időként figyelembe vehető biztosítási jogviszonyban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek egy egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője után, aki a társaság tevékenységében 4 órás munkaviszony keretében személyesen közreműködik (adatfeldolgozást végez), az ügyvezetői megbízásért külön díjazásban nem részesül, és egy másik kft.-ben napi 4 órás munkaviszonyban szintén munkát végez?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve ha a társaságban nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője egyidejűleg kisadózó egyéni vállalkozó is. Milyen járulékfizetési kötelezettségeket kell teljesíteni utána egyéni vállalkozóként, illetve a kft. személyesen közreműködő tagjaként és ügyvezetőjeként?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja alapján nem minősül főállásúnak az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. Tehát a kérdéssel érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas társas vállalkozónak, akinek a tulajdonrésze a vállalkozásban meghaladja az 50 százalékot, és máshol semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Az a társas vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül a Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja alapján.A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapja

Kérdés: Milyen időszak alapján állapítják meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegét abban az esetben, ha a komplex minősítés szerinti egészségi állapot romlása és az ellátás igénylése eltérő évben van? Milyen időpontig igényelhető az ellátás, ha a minősítés után a beteg még szeretné kimeríteni táppénzjogosultságát? Milyen feltételekkel vállalhat munkát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a második kérdéssel. A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás folyósítása mellett természetesen megengedett a keresőtevékenység. A munkavállaló oldaláról egyetlen korlátot kell figyelembe venni, hogy a keresőtevékenységből származó járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Egyéni vállalkozó rokkantsági ellátása

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását annak a kisadózó vállalkozónak, aki rokkantsági ellátást szeretne igényelni?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyeket megillető ellátások megállapításának egyik feltétele, hogy az igénylő ne folytasson keresőtevékenységet.A 2011. évi CXCI. tv. alkalmazásában [1. § (2) bekezdés 4. pontja] keresőtevékenységnek a Flt. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] A meglehetősen összetett kérdés megválaszolása során a Tbj-tv. 4. §-ának d)/1. pontjába foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.E szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.
1
9
10
11
50