1179 talált cikk a járulékalap kifejezésre

Kérdés: Kell-e egészségbiztosítási járulékot vonni egy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalótól? Jogosult lesz-e ez alapján táppénzre?

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy 21 éves egyetemi hallgatónak, aki egy mezőgazdasági őstermelő családi gazdaságban végez munkát?

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?

Kérdés: Szüneteltetnie kell-e az ellátás folyósítását egy korengedményes nyugdíjban részesülő, kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében?

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?

Kérdés: Be kell-e jelenteni a munkáltatónak, ha a munkavállaló baleseti járadékban részesül? Milyen jövedelemnek minősül a járadék, és milyen teendői vannak ebben az esetben a munkáltatónak?

Kérdés: Milyen mértékű társadalombiztosítási járulékot, illetve egyéb közterhet kell fizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha munkavállalójának az utolsó munkában töltött napon többhavi bért fizet ki egy összegben, de a hónapokra lebontott járulékalap nem haladja meg a minimálbér kétszeresét? A 0908-as bevallásban külön kell feltüntetni a tárgyhavi és külön a tárgyhónaptól eltérő, illetve a következő évre áthúzódó kifizetéseket, a tárgyhónaptól eltérő hónapokat viszont összevontan kell közölni, s így előfordulhat, hogy a havi minimálbér kétszeresét meg nem haladó járulékalapok összevontan meghaladják ezt az összeget. Az összevont többhavi kifizetést a magasabb vagy az alacsonyabb mértékű járulékokkal kell teljesíteni?

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e, illetve jogosult-e orvosi ellátásra az az őstermelő, aki tavaly ősszel váltotta ki őstermelői igazolványát, de bevétele abban az évben még nem keletkezett, ezért 2009. évben nem kötelezett járulékfizetésre?

Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?