1179 talált cikk a járulékalap kifejezésre

Kérdés: Helyesen történik a jogviszonyok meghatározása, illetve bejelentése annál az egyszemélyes kft.-nél, amelynek a tulajdonosa alapítói határozat alapján tagi jogviszonyban művezetőként közreműködik a cég tevékenységében, ügyvezetőként viszont nem vesz fel jövedelmet, így ezt a tevékenységet semmilyen jogviszonyban nem jelenti be? A társasági szerződés nem rendelkezik a személyes közreműködésről.

Kérdés: Mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól a GYES folyósítása alatt egy betéti társaság beltagja, aki 2015. február 9-ig heti 36 órát elérő munkaviszony melletti társas vállalkozó volt, 2015. február 10-től pedig főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem közreműködik, a munkaviszonyban történő üzletvezetését pedig a társasági szerződés nem engedi? Számszerű példával levezetve mit jelent az a szabályozás, mely szerint a járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt a társas vállalkozó GYES-ben, GYED-ben részesül?

Kérdés: Helyes, ha csak a havi 6930 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg az a 42 éves családi gazdálkodó, aki megszüntette a munkahelyét, és főfoglalkozásúként végzi a gazdálkodási tevékenységet, vagy be kell jelentkeznie, mint főfoglalkozású őstermelő, esetleg a múlt évi bevétel 20 százaléka után kell megfizetnie az egészségbiztosítási, valamint a nyugdíjjárulékot?

Kérdés: Fizethet a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összegénél magasabb alap után járulékokat az egyéni és a társas vállalkozó abban az esetben, ha nem számol el kivétet?

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg a megbízási jogviszonyra, illetve milyen járulékokat kell bevallani és megfizetni a megbízási díj után?

Kérdés: Megtarthatja főállású státuszát a nappali tagozatos főiskola mellett egy fiatal gazda, aki nagy összegű támogatást nyert egy pályázaton, amelynek a feltétele volt, hogy főállásban végezze a tevékenységét, viszont 5 éven belül el kell végeznie egy felsőfokú oktatási intézmény által indított képzést is?
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhei vannak a versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett hallgatási díj azon részének, amely a munkaviszony megszűnése után 6 hónapon keresztül havonta egyenlő részletekben kerül kifizetésre? Biztosítottnak tekinthető a munkavállaló ez alatt az időszak alatt? A hallgatási díj másik részét a munkaviszony megszűnésekor fizették ki a munkavállaló részére.

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas személynek, aki a nyugdíj mellett megbízási jogviszony keretében képviseletet lát el?
Megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személynek abban az esetben kell járulékot fizetnie, ha a jogviszonyra tekintettel biztosítottnak minősül. A megbízási szerződéssel vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy – a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – csak abban az esetben biztosított, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (2015-ben 31 500 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (1050 forint). A járulékalapot képező jövedelem számítása során a megbízási díj igazolt költségekkel, illetve a 10 százalékos költséghányaddal csökkentett részét kell figyelembe venni.

Kérdés: Elveszítheti a rokkantsági ellátásra való jogosultságát az a személy, aki a bérjövedelme mellett osztalékjövedelmet szerez, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályok szerint adózó jövedelmet realizál?