36 órás munkaviszony több jogviszonyból

Kérdés: Összegyűjthető-e a heti 36 órás munkaviszony több, egyidejűleg fennálló jogviszonyból is?
Részlet a válaszából: […] ...folytat tanulmányokat, a társas vállalkozás, illetőleg a társas vállalkozó járulékfizetésének alapjául a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem szolgál. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi napidíj járuléka

Kérdés: A külföldi napidíj adóköteles része után kell-e fizetni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban kifizetett szja alapját képező juttatások járulékalapot képeznek. A külföldi napidíj adóköteles része olyan költségtérítés, amely nem minősül természetbeni juttatásnak. Ebből következik, hogy az ilyen címen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Többes jogviszony járulékkötelezettsége

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője megbízási szerződés keretében látja el ügyvezetői feladatait. Egy másik jogviszonyban tiszteletdíjat kap, amelynek összege magasabb, mint a kft.-nél felvett megbízási díj. Hogyan kell megállapítani a járulékfizetési kötelezettséget a kétféle jogcímen kapott jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...alapja.Ha a biztosított egyidejűleg több, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll, mindegyik jogviszonyban köteles a járulékalapul szolgáló jövedelme után a nyugdíjjárulékot, illetőleg az egészségbiztosítási járulékot megfizetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék és osztalékelőleg járulékkötelezettsége

Kérdés: Kft.-nk tagjai 2001-ben osztalékelőleget, 2002-ben osztalékot vettek fel (2001. évre vonatkozóan). Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnünk a 35 százalékos adóalap után kifizetett osztalékra? Meg kell-e fizetni az előleg után is a százalékos mértékű eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett szja alapja képezi. A biztosítási jogviszony akkor jön létre, ha valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban keletkezik járulékalap.Az osztalék a Tao-tv. szerint: a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...járulék fizetésére kötelezett. A baleseti járulék alapja: a tag részére a személyes közreműködés alapján kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem. Járulékalapot képező jövedelemként ugyanazokat a juttatásokat kell figyelembe venni, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:    

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhekkel jár a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának napi 4 órás munkavégzésre szóló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi telephelyen foglalkoztatás járulékai

Kérdés: Magyarországi székhelyű társaság külföldi telephelyén foglalkoztatja magyar állampolgárságú munkavállalóját. Hogyan kell elbírálni e munkavállaló biztosítási jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdésben említett devizaellátmányt], vagy az egyéb szerződésben meghatározott díj.E – bizonyos tekintetben "fiktív" – járulékalap után kell leróni a társadalombiztosítási és az egyéni járulékokat. A tételes eho a fennálló jogviszony alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség.Ezzel összhangban rendelkezik a Tbj-tv. 50. §-a, a foglalkoztató kötelezettségévé téve a biztosítottnak kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapján a járulékok összegének megállapítását, a biztosítottat terhelő járulékok levonását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Táppénz többes jogviszony esetén

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2002 januárjában heti 40 órás munkaviszonyt létesít, majd 2002 szeptemberétől keresőképtelen beteg. Jogosult-e táppénzre, mint munkaviszonyban álló biztosított, és mint egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezett.Az egyéni vállalkozó, ha egyidejűleg munkaviszonyban áll, és a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, az egyéni vállalkozói járulékalapot képező jövedelme után 3 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. Ebből következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség (legyen szó akár társadalombiztosítási, akár egyéni járulékról) csak a biztosítási kötelezettséggel járó és járulékalapot képező jövedelem után keletkezik.A kamat kifizetésére nem a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
118
119
120