Találati lista:
1251. cikk / 1295 Terhességi-gyermekágyi segély örökbe fogadott gyermek után
Kérdés: A kismama, aki 2003. november 15-ig GYES-ben részesült, örökbe fogadott egy újszülöttet. A GYES lejártáig nem rendelkezik végleges gyámhatósági határozattal, és születési anyakönyvi kivonat hiányában nem tudja igényelni a terhességi-gyermekágyi segélyt. Mi a teendője a foglalkoztatónak ebben az esetben?
1252. cikk / 1295 Óradíjas nyugdíjas munkavállalók szabadsága, betegszabadsága
Kérdés: Óradíjas nyugdíjas munkavállalók egyenlőtlen munkaidőben felváltva – egyik héten két napot, másik héten három napot – dolgoznak, napi 12 órás munkaidőben. Amennyiben orvosi igazolás alapján betegállományba kerülnek, mely napokat kell betegszabadságként elszámolni, ha az igazolás hétfőtől péntekig szól? A nem munkával töltött pihenőnapokra a dolgozó kezdeményezésére kiadható-e szabadság?
1253. cikk / 1295 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
1254. cikk / 1295 Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén
Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
1255. cikk / 1295 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni a dolgozók részére utazási költségtérítés címén kifizetett juttatás után abban az esetben, ha a munkáltató a munkába járáshoz szükséges bérlet árának 80 százalékát téríti meg, de a bérletszelvényeket nem kéri el? Adómentes-e az ügyvezető részére a saját személygépkocsival történő munkába járás miatt kifizetett kilométerenkénti 3 forintos juttatás?
1256. cikk / 1295 Osztrák ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Vegyesvállalat személyesen közreműködő osztrák állampolgár tagja (ügyvezető) nem vesz fel jövedelmet a társaságtól, és rendelkezik az osztrák társadalombiztosítási szervtől heti 36 órás biztosítási jogviszonyról igazolással. Fennáll-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség, illetve van-e tételes eho-fizetési kötelezettség?
1257. cikk / 1295 Önkormányzati képviselők költségtérítése
Kérdés: Fizethető-e tb- és adómentesen költségtérítés, illetve fix összegű költségtérítési átalány a települési önkormányzati képviselők részére akkor, ha nem kapnak semmiféle javadalmazást (tiszteletdíjat), így nem állnak jogviszonyban az önkormányzattal?
1258. cikk / 1295 Az apa munkaidő-kedvezménye
Kérdés: Ki fizeti a gyermek születése után az édesapa részére járó 5 nap pótszabadságot? Milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a pótszabadság kiadásával kapcsolatban?
1259. cikk / 1295 Többes jogviszonyú társas NYENYI-je
Kérdés: Ki kell-e állítani a NYENYI lapot a többes jogviszonyú társas vállalkozóról is?
1260. cikk / 1295 Gépjárműoktatók jogviszonya
Kérdés: Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
