706 cikk rendezése:
201. cikk / 706 GYET-ben részesülő beltag
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha gyermeknevelési támogatásban részesül, és mellette 30 órás munkaviszonyt létesít?
202. cikk / 706 Árvaellátás és ideiglenes özvegyi nyugdíj
Kérdés: Jogosult lehet egy éven túl is az árvaellátásra és az ideiglenes özvegyi nyugdíjra az árva, illetve az özvegy abban az esetben, ha a gyermek fogyatékkal él, és ezért magántanuló lett?
203. cikk / 706 Ügyvezető külföldi munkavállalása
Kérdés: Figyelembe vehető a Svájcban létesített napi 8 órás munkaviszony a biztosítási kötelezettség megállapítása során egy kft. ügyvezetőjénél, aki a cégében megbízási jogviszonyban, "0" forintos díjazás ellenében látja el a tevékenységét, amely után korábban nem fizetett semmilyen közterhet, mert Magyarországon rendelkezett heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetnie a minimális járulékokat az ügyvezetői tevékenység után?
204. cikk / 706 Gyermeknevelési támogatás
Kérdés: Igénybe veheti egész napra az óvodát az a 4 éves legkisebb gyermek, akinek két idősebb testvére már általános iskolába jár, és az édesanya főállású anyaként meg szeretné igényelni a gyermeknevelési támogatást?
205. cikk / 706 Nyugdíjas megbízott bejelentése
Kérdés: A "1202 megbízási jogviszony", vagy a "3210 Nyugdíjas egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya" biztosítási jogviszony kódot kell használni egy megbízási szerződés alapján foglalkoztatott nyugdíjas magánszemély 'T1041-es nyomtatványon történő bejelentése során abban az esetben, ha a megbízás teljesítését követően a kifizetett összeg alapján biztosítottnak minősül?
206. cikk / 706 Nyugdíjas munkavállalók
Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a nyugdíjas munkavállalókat 2018. december 31-én, tekintettel arra, hogy ettől az időponttól már nem minősülnek biztosítottnak? Fizetniük kell a továbbiakban az egészségügyi szolgáltatási járulékot az érintett munkavállalóknak?
207. cikk / 706 Jogviszony bejelentésének ellenőrzése
Kérdés: Hogyan tudja ellenőrizni egy munka-viszonyban álló magánszemély, hogy a foglalkoztatója bejelentette, illetve hogy megfizette utána a kötelező közterheket? Lehetséges az, hogy a cég nem tesz eleget a kötelezettségeinek, és a munkavállaló emiatt nem lesz jogosult orvosi ellátásra?
208. cikk / 706 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Meg tudja vásárolni a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 évből hiányzó 3 év jogosultsági időt az a munkavállaló, akinek az egyetem alatti gyermeknevelés időszakát nem ismerték el, mert nem történt GYES folyósítása? Amennyiben ez nem lehetséges, akkor milyen megoldás van arra, hogy ne kelljen még 3 évet dolgoznia? Milyen hátránya származik abból, ha abbahagyja a munkát, és nyugdíjkorhatára betöltéséig, 3 évig nem dolgozik, illetve nem is fizet járulékot?
209. cikk / 706 Fogyatékossági támogatásban részesülők utazási kedvezménye
Kérdés: Valóban jogosultak ingyenes utazásra a fogyatékossági támogatásban részesülő személyek?
210. cikk / 706 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
