Találati lista:
601. cikk / 1644 Sommás eljárás
Kérdés: Mit jelent az, ha valaki a gyermekgondozási díj iránti kérelmére függő hatályú végzést kap? Mi a célja ennek, és miért nem a megállapító határozatot postázták a részére?
602. cikk / 1644 Szülés GYES alatt
Kérdés: Jogosult lesz egyidejűleg a két gyermeke után járó ellátásra az az édesanya, aki 2014. április 24-től áll heti 40 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, veszélyeztetett terhes volt 2014. szeptember 8-tól 2015. május 15-ig, első gyermeke 2015. május 16-án született, amely naptól 2015. október 30-ig CSED-et kapott, 2015. október 31-től 2017. május 16-ig GYED-ben részesül, utána GYES-t fog igényelni, a második gyermek születésének várható időpontja pedig 2017. június 6., és ebben az esetben is meg kívánja igényelni az egészségbiztosítási ellátásokat? Hogyan kell megállapítani az ellátási alapot, ha a munkavállaló foglalkoztatása teljesítménybérben történik, az első gyermek után járó CSED és GYED naptári napi összege 2353,53 forint volt, a második gyermek születésekor viszont a jogosultnak az irányadó időszakban nem lesz tényleges jövedelme, az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrésze alapján megállapított napi ellátási összeg pedig lényegesen meghaladja a korábbi ellátási összegeket?
603. cikk / 1644 4 órás munkavégzés
Kérdés: Minden esetben beleszámít a nyugdíjba a 4 órás bejelentés, vagy csak akkor, ha a mindenkori 4 órás minimálbér bruttó összegét meghaladja a dolgozó keresete?
604. cikk / 1644 Szülés GYES alatt
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre és CSED-re a második gyermeke után az a biztosított, aki jelenleg a munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelytől gyermekgondozási díjban részesül, amely áprilisban jár le, és a második gyermeke várhatóan júliusban születik? A munkavállaló tájékoztatása szerint az orvosa veszélyeztetett terhességi állományba fogja felvenni, ezért táppénzre válik jogosulttá, az első gyermek után pedig a GYED lejárta után igényelni kívánja a GYES-t.
605. cikk / 1644 Fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz a szülési szabadság időtartamára pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra az édesanya abban az esetben, ha 2002-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, második gyermekével 2014. április 10-ig GYES-ben részesült, ezután fizetés nélküli szabadságot kért, és gyermekeivel külföldre távozott az ott dolgozó férje után, majd 2016. augusztus 1-jén ismét munkába állt, 2017. február 6-tól pedig veszélyeztetett terhesként keresőképtelen, és a harmadik gyermek születésének várható időpontjáig, 2017. június 6-ig előreláthatóan táppénzben részesül? A táppénzt a jelenlegi foglalkoztatónál működő kifizetőhely folyósítja. Külföldi tartózkodása alatt az édesanya nem dolgozott.
606. cikk / 1644 Önkéntes pénztári munkáltatói befizetés
Kérdés: Az új jogszabályok alapján 2017-ben milyen feltételekkel adhatja meg a munkáltató a dolgozóknak azt a lehetőséget, hogy a cafeteriában önkéntes pénztári munkáltatói befizetést válasszanak?
607. cikk / 1644 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
608. cikk / 1644 1955-ben született nő
Kérdés: Kérheti a nyugdíjazását egy 1955-ben született nő úgy, hogy az ellátás mellett továbbra is dolgozik, és 2016. december 31-éig 40 év 285 nap szolgálati idővel rendelkezett?
609. cikk / 1644 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
610. cikk / 1644 GYED-ben részesülő munkavállaló külföldi tartózkodása
Kérdés: Hogy alakul az egészségügyi ellátásra való jogosultság, ha a magyar biztosított GYED-folyósítás alatt Németországban létesít lakóhelyet? Hogyan tudja igénybe venni az orvosi ellátást Magyarországon, illetve Németországban, ha az állandó lakóhelye Magyarországon fennmarad? Jelentheti továbbra is a munkáltató a havi bevallásban, hogy a munkavállalónak a GYED folyósítása alatt nincs munkavégzési kötelezettsége, ha Magyarországon felfüggesztik az ellátás folyósítását, mert Németország lesz a családtámogatásban illetékes tagállam? Kérvényezheti Magyarországon az S1 dokumentum kiállítását annak érdekében, hogy ne csak sürgősségi ellátásra legyen jogosult Németországban? Befolyásolja a magyarországi biztosítási jogviszonyát, ha a férje révén családi biztosítás keretein belül jogosult lenne Németországban teljes körű orvosi ellátásra?
