1629 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Kell-e valamilyen pluszjuttatást fizetni azoknak a dolgozóknak, akiket a munkáltatójuk a 2005. december 27-étől január 6-áig terjedő időszakban reggel 6-19 óra között ügyeletre jelölt ki? A dolgozóknak ezen időszak alatt telefonon, illetve interneten folyamatosan rendelkezésre kellett állniuk, így az eredetileg tervezett szabadságukat sem vehették ki. Az ügyelet kijelölésére azért került sor, mert a munkáltató egy új bérszámfejtési rendszerre állt át, és az ezenközben felmerülő problémák megoldása érdekében szükség volt a rendelkezésre állásra.

Kérdés: Besorolható-e az I. besorolási fokozatba egy helyi önkormányzat képviselő-testületi hivatalában, polgármesteri hivatalban kapcsolt munkakört ellátó okmányügyintéző és informatikai rendszergazda abban az esetben, ha diplomája informatikus közgazdász? A képesítési előírásról szóló kormányrendeletben a számítógépes informatikai feladatok megjelölésénél, az 1. besorolási osztályban meghatározott végzettségek között az informatikus közgazdász végzettség nem szerepel. Az 1. besorolási fokozatba sorolható-e egy tanulmányi szerződéssel rendelkező, szociális-igazgatási területen dolgozó, szociális és gyámügyi ügyintéző munkakörű köztisztviselő, ha diplomáját 2006 augusztusában megszerzi? Főiskolai végzettsége: informatikus közgazdász.

Kérdés: A Ktv. 2006. március 1-jétől hatályos módosítása az étkezési utalványra, étkezési támogatásra vonatkozó szabályokat módosította. A Ktv. 49/F § (1) bekezdése alapján: "A köztisztviselő a munkáltató által természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult, kivéve azt az időtartamot, amikor illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, ha a távollét időtartama meghaladja a 30 napot." Fentiek alapján helytállóak-e az alábbi megállapítások? – Nem jár étkezési hozzájárulás a szülési szabadság, GYES, GYED időtartamára, a 30 napot meghaladó táppénz időtartamára. – Étkezési hozzájárulás jár a felmentési idő alatti munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára, abban az esetben is, ha a felmentési idő alatt újra munkaviszonyt létesít.

Kérdés: A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?

Kérdés: Egy részvénytársaság vezetősége 2006. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokat egységesen minden foglalkoztatott részére 120 000 forint éves keretösszegben határozta meg. Az adómentes mértékig választható étkezési utalvány, üdülési csekk, helyi bérlet és internettámogatás. Adható-e adómentesen az arra jogosultaknak a keretösszegen felül is az iskolakezdési támogatási utalvány, vagy az rt.-nél 5-10-15 éve munkaviszonyban állóknak meghatározott értékű, az Szja-tv. szerinti adómentes juttatás?

Kérdés: Hogyan kell személyi jövedelemadót, illetve járulékokat fizetni egy sportegyesület által szervezett verseny helyezettjeinek fizetett pénzbeli díjazás után?

Kérdés: A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?

Kérdés: Kinek jár a GYES napi nyolcórás munkavégzés mellett is? Folyósítható-e az ellátás annak a munkavállalónak, aki 2005. október 31-én napi nyolcórás munkavégzés miatt a gyermekgondozási segélyt felmondta? Az előző évekről áthozott szabadsága 54 nap volt, 2005. december 31-ig 42 nap szabadságot vett igénybe, ezért 2006. január 1-jétől január 17-ig még mindig az áthozott szabadságát töltötte, majd a Magyar Államkincstár 2005/3 sz. körlevelének 4. oldalán található magyarázat alapján – "Azok a szülők, akik 2006. január 1. előtt napi négy órát meghaladó munkavégzésük miatt a GYES-ről lemondtak, illetve nem is igényelték, kérelem és igénybejelentő benyújtását követően munkaviszonyuk megtartása mellett 2006. január 1-jétől a jogosultsági feltételek megléte esetén jogosultak lesznek a gyermekgondozási segélyre" – kérte a GYES újrafolyósítását. Vállalhat-e a dolgozó a GYES alatt munkát egy konkurens munkáltatónál is?

Kérdés: Szüneteltetnie kell-e tagsági jogviszonyát egy betéti társaság beltagjának, aki személyesen közreműködik a bt. tevékenységében, 2006. évben szülni fog, és TGYÁS-t, GYED-et, majd GYES-t szeretne igényelni? Amennyiben a szüneteltetés nem megoldható, hogyan tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy ezen időszak alatt nem működik közre a bt. tevékenységében?

Kérdés: Hány nap szabadság jár annak a GYES-ről visszatérő munkavállalónak, aki első gyermekét 2003. június 4-én szülte, 2003. június 4-től november 18-ig szülési szabadságon volt, 2003. november 19-től 2005. június 3-ig GYED-ben, 2005. június 4-től 2006. június 4-ig GYES-ben részesült, és a gyermek után ő igényli a pótszabadságot? A dolgozónak 2003. évben 8 nap szabadsága maradt, mert 2002. október 28-tól 2003. június 3-ig táppénzben részesült.