Találati lista:
1061. cikk / 2279 Belföldi kirendelés
Kérdés: Melyik cég köteles teljesíteni a munkavállaló bérfizetésével, illetve járulékbevallásával kapcsolatos kötelezettségeket belföldi kirendelés esetén? Be kell jelenteni a NAV-nak a kirendelést? Mi a teendője a kirendelő cégnek és a foglalkoztató cégnek?
1062. cikk / 2279 Munkaidő beosztása
Kérdés: Helyesen jár el a munkavállalók munkaidejének beosztása során az a számítástechnikai szaküzletet üzemeltető munkáltató, akinek két dolgozója 5 napon keresztül 7,5 órát, szombaton pedig 2,5 órát dolgozik?
1063. cikk / 2279 Anyasági támogatás iránti kérelem elutasítása
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, akinek elutasították az anyasági támogatás iránti igényét, mert a terhesgondozásokat nem az orvos igazolta, hanem a védőnő?
1064. cikk / 2279 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény GYES-ről visszatérő dolgozó esetében
Kérdés: Igénybe vehető a 27 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a GYES-ről visszatérő dolgozó szabadságának idejére járó távolléti díj után?
1065. cikk / 2279 Baleseti táppénz több munkahely esetén
Kérdés: Melyik munkáltatónak kell a balesetet kivizsgálni és a pénzbeli ellátást folyósítani abban az esetben, ha egy munkavállaló az egyik napi 4 órás munkahelyéről indult el a másik munkahelyére, de rosszul lépett és elesett?
1066. cikk / 2279 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Valóban nem számít bele a rokkantsági nyugdíj mellett végzett munka a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év szolgálati időbe annak az igénylőnek az esetében, aki 2000-ben vált jogosulttá az ellátásra, és mellette részmunkaidős állást vállalt, a rokkantsági nyugdíja megszüntetése, 2011 óta pedig teljes munkaidőben dolgozik?
1067. cikk / 2279 1952-ben és 1953-ban született férfi
Kérdés: Hatályos jelenleg is a kormányhivatal honlapján található cikk, amely szerint az 1952-1953 évben született férfi, aki betöltötte a 60. életévét, és rendelkezik legalább 42 éves munkaviszonnyal, jogosult csökkentett összegű öregségi nyugdíjra?
1068. cikk / 2279 Kiegészítő tevékenységű tag baleseti táppénze
Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a személy, akit egy kft. munkaviszonyban működő tagjaként 2013 januárjában üzemi úti baleset ért, ami miatt több hónapon keresztül baleseti táppénzben részesült, 2013. július 1-jétől nyugdíjba vonult, ettől az időponttól kiegészítő tevékenységű tagként működik közre a társaságban, és szeptembertől a korábbi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelenné vált?
1069. cikk / 2279 Betegszabadság napközbeni megbetegedés esetén
Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha egy tanár az első két órájának megtartása után rosszul lett, elment orvoshoz, aki aznapra keresőképtelen állományba vette? Betegszabadságot kell elszámolni erre a napra?
1070. cikk / 2279 Vasárnapi pótlék és munkaszüneti nap
Kérdés: A Társadalombiztosítási Levelek 239. számának 4102. számú válaszához kapcsolódóan az alábbi kérdések merültek fel:
Jár vasárnapi pótlék a portás, továbbá a fűtő munkakörökben dolgozók részére abban az esetben, ha 06.00-18.00 óráig, továbbá 18.00-6.00 óráig 12 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak, melyet 24 óra pihenő követ? Ha igen, akkor a 101. § (1) bekezdésének a) pontját hogyan kell értelmezni? Munkaszüneti napnak kell tekinteni a 00.00 órától 06.00 óráig tartó időtartamot, ha a munkaszüneti napot megelőző napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és munkaszüneti napon 06.00 órakor fejeződik be? Amennyiben munkaszüneti napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és 18.00 órakor fejeződik be, akkor a 06.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot kell munkaszüneti napnak tekinteni, vagy a 87. § (2) bekezdése szerinti 07.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot? Amennyiben a munkaszüneti napon 18.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és a munkaszüneti napot követő nap 06.00 órakor fejeződik be, mennyi időtartamra jár a munkaszüneti nap díjazása, illetve figyelembe kell venni ezt az időtartamot?
Jár vasárnapi pótlék a portás, továbbá a fűtő munkakörökben dolgozók részére abban az esetben, ha 06.00-18.00 óráig, továbbá 18.00-6.00 óráig 12 órás munkaidő-beosztásban dolgoznak, melyet 24 óra pihenő követ? Ha igen, akkor a 101. § (1) bekezdésének a) pontját hogyan kell értelmezni? Munkaszüneti napnak kell tekinteni a 00.00 órától 06.00 óráig tartó időtartamot, ha a munkaszüneti napot megelőző napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és munkaszüneti napon 06.00 órakor fejeződik be? Amennyiben munkaszüneti napon 06.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és 18.00 órakor fejeződik be, akkor a 06.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot kell munkaszüneti napnak tekinteni, vagy a 87. § (2) bekezdése szerinti 07.00 órától 18.00 óráig tartó időtartamot? Amennyiben a munkaszüneti napon 18.00 órakor kezdődik a beosztás szerinti munkaidő, és a munkaszüneti napot követő nap 06.00 órakor fejeződik be, mennyi időtartamra jár a munkaszüneti nap díjazása, illetve figyelembe kell venni ezt az időtartamot?
