GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Csökkenti a 2020. augusztus 1-jétől időarányosan járó szabadságot az október 15-től december 31-ig igényelt fizetés nélküli szabadság annak a munkavállalónak az esetében, aki a GYES lejárta után visszament dolgozni, 2020. augusztus 1-jétől kivette a szüléssel kapcsolatos ellátások előtt felhalmozódott szabadságát, és azután ismét fizetés nélküli szabadságra megy, mert csak 2021. január 1-jétől tud munkába állni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 115. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.A szabadság kiszámítása során munkában töltött időnek minősül – többek között – a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a 2020. október 21-től tartó keresőképtelenség idejére az a munkavállaló, aki 2020. április 1-jétől 2020. június 28-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt bezárt az üzlet, ahol 2017. október 2. óta folyamatosan dolgozik? Helyesen járt el a munkáltató, amikor elutasította a munkavállaló táppénzigényét, amelyet a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, 2020. május 6-tól május 22-ig tartó keresőképtelenségre tekintettel nyújtott be?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló ugyan 2017. október 2-ától biztosított, de a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt szünetelt a biztosítása. Az Eb-tv. 43. §-ában foglaltak alapján táppénzre az jogosult, aki a biztosításának fennállása alatt válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Kiküldött részmunkaidős munkavállaló járulékalapja

Kérdés: A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során részarányosan csökken a havi névleges járulékalap (KSH-adatok szerint 362 600 forint), vagy teljes összeggel kell számolni abban az esetben, ha a kiküldött dolgozó csak részmunka-időben, heti 20 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében, amennyiben nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, járulékalapként–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény

Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
Részlet a válaszából: […] 2020. július 1. napjától a társas vállalkozások tagjai esetében már alkalmazott gyakorlat a foglalkoztatottak újabb körére terjed ki. Az egyéni és társas vállalkozók tekintetében a jogviszonnyal szinte egyidős a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, amely most már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Minimumjárulék betegszabadság alatt

Kérdés: A betegszabadság tartamára is fennáll a munkáltató minimumjárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése a munkaviszonyban álló dolgozó havi minimumjárulék-alapjának az arányosítását csak abban az esetben írja elő, amennyiben a biztosítás a hónap egészében nem áll fenn, vagy az érintett az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Ellátás gyermek betegsége esetén

Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult az a munkavállaló, aki 2010-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és a 2009. július 10-én született gyermeke betegsége miatt keresőképtelen 2020. augusztus 24-től jelenleg is, de az előzmények figyelembevételével csak 23 napra, azaz 2020. szeptember 15-ig jogosult gyermekápolási táppénzre? Az anya már két éve egyedülálló, és a betegségre való tekintettel nem hagyhatja egyedül otthon a gyermeket, akinek a gyógyulása előreláthatóan hosszabb időt vesz igénybe.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 44. §-ában foglaltak szerint keresőképtelen az a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, és a gyermeket saját háztartásában neveli. A 46. §-ban foglaltak alapján a gyermek után az anya mint egyedülálló 28 naptári napon át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Hogyan befolyásolja a dolgozó táppénzjogosultságának időtartamát a veszélyhelyzetre tekintettel 2020. április 1-jétől 2020. június 30-ig fennálló fizetés nélküli szabadság annak a munka-vállalónak az esetében, aki 2020. augusztus 26-tól keresőképtelen? A munkavállaló 15 éve dolgozik a cégnél, a 2020. évre járó betegszabadságát már kimerítette, és a munkáltató az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadság idejére megfizette utána. Hogyan kell eljárnia ebben az esetben a kifizetőhelynek, tekintettel arra is, hogy a továbbiakban több munkavállaló esetében is várható hasonló helyzet?
Részlet a válaszából: […] A táppénzre való jogosultság időtartamát a keresőképtelenség első napjához igazodóan a folyamatos biztosításban töltött idő határozza meg. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Nem számít be a megszakítás 30 napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 29.

Keresőképtelen munkavállaló utáni minimumjárulék-fizetés

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a betéti társaság munkáltatónak abban az esetben, ha egy heti 4 órás munkaviszonyban álló rokkantsági ellátásban részesülő dolgozója hónapok óta keresőképtelen, de már megszűnt a táppénzjogosultsága, a szeptember 1-jén hatályba lépő minimumjárulék--fizetésre vonatkozó szabályok viszont csak a táppénzben részesülő munkavállaló esetében adnak mentességet a minimum alól?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése csak azokra a napokra mentesít a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, amely napokon a biztosítás nem áll fenn, vagy az érintett táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Felmondás GYES mellett dolgozó munkavállalónak

Kérdés: A gyermek hároméves koráig vagy a GYES lejártáig érvényes a felmondási tilalom annak a munkavállalónak, aki a gyermeke kétéves kora után igényelte a GYES-t, közben visszament dolgozni napi 6 órában, de időközben kiderült, hogy a gyermek tartós betegsége miatt annak 10 éves koráig jogosult az ellátásra?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyta) a várandósság,b) a szülési szabadság,c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §, 130. §),d) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
1
11
12
13
49