Találati lista:
301. cikk / 324 Idénymunka
Kérdés: Mit jelent pontosan az idénymunka, milyen szerződést kell kötni a dolgozóval, és milyen feltételekkel történhet a foglalkoztatás, illetőleg lehet-e külföldieket is alkalmazni ilyen jellegű munkavégzésre?
302. cikk / 324 Kirendelés
Kérdés: Kirendelheti-e dolgozóját az Mt. 106. §-a szerint egy társadalmi szervezet az általa alapított alapítványhoz?
303. cikk / 324 Németországba kiküldött munkavállalók közterhei
Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
304. cikk / 324 Németországba kirendelt munkavállalók közterhei
Kérdés: Magyarországon bejegyzett és működő cég német tulajdonosa a magyarországi cégnél munkaviszonyban álló dolgozóinak Németországban, az ottani cégénél tudna munkát biztosítani. Kirendelheti-e a munkavállalókat több évre úgy, hogy a munkabérüket Németországban euróban kapják meg, és hogyan történik ebben az esetben a közteherfizetés?
305. cikk / 324 Külföldön szerzett szolgálati idő
Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
306. cikk / 324 Közkereseti társaság jugoszláv és magyar állampolgárságú tagjainak jogviszonya
Kérdés: Egy közkereseti társaság 2 fő alapító taggal van bejegyezve. A tagokat egyenlő jogok illetik meg. Az egyik – magyar állampolgár – rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, a másik jugoszláv állampolgár, és nem tartózkodik Magyarországon. Milyen kötelezettségek terhelik a kkt.-t abban az esetben, ha tényleges tevékenységet évek óta nem végez?
307. cikk / 324 Osztrák állampolgárságú beltag közterhei
Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
308. cikk / 324 Munkabér euróban történő számfejtése
Kérdés: Egy külföldi-magyar vegyes tulajdonban lévő kft.-nél a magyar munkavállalók bérének megállapítása euróban történik. A cég a bonyolult számolgatások elkerülése érdekében nem akar kiküldetést fizetni, hanem az itthoni munka és a kiküldetés idejére egységesen határozták meg a munkabért. Helyes-e ez így, és milyen árfolyamot kell figyelembe venni a bér átváltásakor?
309. cikk / 324 Magán-nyugdíjpénztári tagság pótlólagos bejelentése
Kérdés: Egy 25 éves munkavállalót az előző munkahelyei nem jelentették be magánnyugdíjpénztárhoz. Hogyan lehet ezt most pótolni?
310. cikk / 324 Nevelési ellátások
Kérdés: Milyen változások léptek életbe a nevelési ellátások területén hazánk EU-s csatlakozásával egy időben?
