Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemnek minősül, ami után a kifizetőnek 11 százalék egészségügyihozzájárulást kell fizetnie. (Amennyiben a kifizetőnek nincs adóelőleg-levonásikötelezettsége – a jelen esetben ez akkor fordul elő, ha nem tudja, hogy a bíródíjazása éves szinten meghaladta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Részvénytársaság vezérigazgatóként működő részvényesének jogviszonya

Kérdés: Helyes eljárás-e, ha egy zártkörű részvénytársaság 51 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező részvényese az rt.-ben vezérigazgatóként havi rendszerességgel tagi jövedelemként kapja díjazását, vagy más jogcímen kell díjazni munkáját (pl. munkabér, tiszteletdíj stb.)? Tevékenységét teljes munkaidőben végzi, máshol nincs semmilyen jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...5. § (1)bekezdés g) pontja értelmében akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó havi járulékalapot képező (adóelőleg számításánálfigyelembe veendő) jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napjánérvényes minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Japán állampolgárságú ügyvezető eho-ja

Kérdés: Tételes vagy százalékos eho terheli-e azt a Magyarországon működő kft.-t, amelynek japán ügyvezetője megbízási jogviszonyban látja el teendőit, amelyért jövedelmet kap, és járulékfizetési kötelezettség terheli, mert a havi megbízási díja magasabb, mint a minimálbér?
Részlet a válaszából: […] ...5.§ (1) bekezdés g) pontja alapján akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező (az adóelőleg számításánálfigyelembe veendő) jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napjánérvényes minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Beltag gyermekének jogviszonya

Kérdés: Foglalkoztathatja-e nappali tagozaton tanuló gyermekét egy bt. beltagja 17 000 forint megbízási díj ellenében, vagy csak segítő családtagként alkalmazhatja? A gyermek iskolai tanulmányai mellett diákmunkát is végez.
Részlet a válaszából: […] ...30 százalékát, azaz a 17100 forintot.Tekintve, hogy a járulékalapot képező jövedelemtulajdonképpen megegyezik a személyijövedelemadó-előleg számításánál figyelembeveendő jövedelemmel, a megbízási jogviszony kedvezőbb, hiszen a megbízásidíjból – ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Üzletkötő biztosítási kötelezettségének megállapítása

Kérdés: Milyen időszakot figyelembe véve kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget egy banki termékek fogalmazásával foglalkozó cég üzletkötője esetében, aki nem egyéni vállalkozó, nincs társas vállalkozása, tehát nem számlaképes, azonban van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? A cég határozatlan idejű megbízási szerződést kötött az üzletkötővel, és jutalékát megbízási díj formájában fizetik ki számára a tárgyhónapot követő hó 20-án. A jövedelem kifizetése nem folyamatos, a megkötött üzletektől függően nem minden hónapban kerül sor rá, a kifizetett összegekről azonban egyértelműen megállapítható, hogy milyen ügyletekhez köthetőek, a munkára fordított idő azonban nem.
Részlet a válaszából: […] ...munkát végzőre akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező – tehát az adóelőleg számításánáljövedelemként figyelembe veendő – jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónapelső napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Adószámmal rendelkező magánszemély jogállása

Kérdés: A számlát befogadónak le kell-e vonnia valamit a számla összegéből, illetve milyen fizetési és bevallási kötelezettsége keletkezik a kiállított számla után annak a magánszemélynek, aki 36 órás munkaviszonya mellett 2005 áprilisában adószámot váltott ki oktatási tevékenységre? A számla kiállítója nem egyéni vállalkozó, nem áfaalany, tételes költségelszámolást választott.
Részlet a válaszából: […] ...mintbármely más magánszemély esetében. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogya magánszemély számlát állít ki, a kifizetőnek adóelőleget, egyéni járulékotmeg kell állapítani, és kifizetői járulékokat is meg kell fizetnie. Abevételnek része minden, amit az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Társadalmi szervezet által kiküldött személy közterhei

Kérdés: Egy társadalmi szervezet külföldi konferenciákon egy-egy tagjával képviselteti magát. Véleményünk szerint ez nem keletkeztet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, tehát nem fizetünk a napidíjként adott jövedelem után járulékokat, csak 11 százalék egészségügyi hozzájárulást. Egyetértenek-e ezzel a gyakorlattal, illetve változást jelentene-e, ha a szervezet elnöke a kiküldött, aki e minőségében jövedelmet nem vesz fel, viszont kiküldetése esetén természetesen kap napidíjat?
Részlet a válaszából: […] ...szervezeti tagság önmagában nem keletkeztettársadalombiztosítási jogviszonyt, így a tagok részére esetenként -személyijövedelemadó-előleg számításánál figyelembe veendő, tehát egyébkéntjárulékalapot képező – juttatás után helyesen került a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Francia állampolgárságú ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Egy cég megbízási szerződést kötött a francia állampolgárságú ügyvezetőjével az ügyvezetői teendők ellátására havi bruttó 200 000 forint megbízási díj ellenében. Az ügyvezető eddig diplomataként élt Magyarországon, most munkavállalási engedélye van, adószámot kért az APEH-tól. Milyen járulékokat kell megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...183 napnál hosszabb időt tölt Magyarországon, akkor a megbízásidíja Magyarországon lesz adóztatható, személyijövedelemadó-előleg alapjátképező jövedelemként pedig a Tbj-tv. 4. § k) pontjának 1. alpontja értelmébenjárulékalapot képező jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Méltányosság

Kérdés: Hogyan kérheti egy cég tartozásának méltányosságból történő elengedését?
Részlet a válaszából: […] ...feltételhez kötése fizetési könnyítésengedélyezésekor különösen indokolt.Fizetési könnyítésMagánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levontjövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra,továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...járulék a kifizetett bér után.Tételes egészségügyi hozzájárulás.Szakképzési hozzájárulás.A le nem vont személyijövedelemadó-előleg miatt mulasztásibírság terheli a foglalkoztatót.A foglalkoztatót terhelő járulék- és adóterhek – ide nemértve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.
1
65
66
67
81