479 talált cikk az ellenőrzés kifejezésre

Kérdés: Kérhet-e apaszabadságot egy magyar állampolgárságú személy abban az esetben, ha a felesége szlovák, és ott is van az állandó lakcíme?

Kérdés: Van-e valamilyen kötelezettsége annak a személynek, aki magánnyugdíjpénztár-tag szeretne maradni?

Kérdés: Vállalható-e bedolgozói munka GYES mellett, a gyermek kétéves kora után?

Kérdés: Hogyan kell vezetni a jelenléti ívet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akiket belföldi munkáltatójuk Németországba küld kiküldetésbe, amelynek időtartama nem éri el a 183 napot? Hogyan kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyek Magyarországon fizetett ünnepnek minősülnek, de Németországban nem, vagy fordítva?

Kérdés: Hogyan változtak az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok 2010. augusztus 1-jétől?

Kérdés: Helyesen jártak-e el az eljáró adóellenőrök, amikor az APEH egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzése során nem közölték az ügyféllel az ellenőrzés célját? A kutatással és fejlesztéssel foglalkozó cégtől elkérték a megrendelőkkel kapcsolatos nyilvántartásokat, számlákat, illetve a velük kötött szerződéseket és azok teljesítésének teljes háttéranyagát, valószínűleg azért, hogy az így nyert adatok alapján a későbbiekben a vevőknél vizsgálatot kezdeményezzenek olyan adóra vonatkozóan (innovációs járulék), amelynek fizetésére az ellenőrzött cég nem köteles.

Kérdés: Milyen szankciókkal élhet a munkáltató a rendszeresen alkoholt fogyasztó alkalmazottakkal szemben? Elfogadható megoldás-e az átmeneti munkabércsökkentés?

Kérdés: Egy általános kifizetőhelyet működtető cég dolgozói hónapok óta nem kapják meg a tb-ellátásukat (tp, GYED stb.). A reklamálásra az ügyintéző azt a tájékoztatást adta, hogy ügyviteli szolgáltatót váltottak, és egyelőre nem biztosított a számfejtés. Mit tehet a biztosított ebben az esetben?

Kérdés: Hogyan azonosítható a munkaügyi, illetve a munkavédelmi felügyelő?

Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.