Járulékfizetés GYÁS, GYED ideje alatt

Kérdés: Létezik-e olyan eset, amikor valaki egészségbiztosítási ellátást (GYÁS-t, GYED-et) kap, és ennek ideje alatt egyéni vagy társas vállalkozóként mégis járulékot kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási jogviszonyból fakadó, szülés esetén igénybe vehető terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj címén igénybe vehető társadalombiztosítási ellátások sajátja az, hogy a szülése miatt keresőképtelenné vált anya valamilyen pénzbeli ellátásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként az egyéni vállalkozó kivétje, illetve a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem – de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér – után meg kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] A szerzői jogról az Szj-tv. így rendelkezik:"A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Bt. kiegészítő tevékenységű tagjának járulékfizetése (eva)

Kérdés: Az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá bejelentkezett betéti társaság nyugdíjas tagjának milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózó – az eva megfizetése révén – mentesül a társasági adó, az áfa, a cégautóadó, az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó, valamint az egyéni vállalkozó által fizetendő vállalkozói személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Rokkantnyugdíj szüneteltetése

Kérdés: 57 éves, rokkantnyugdíjas egyéni vállalkozónak – akinek vállalkozása átlagon felüli jövedelmet biztosít – megéri-e felfüggeszteni a rokkantnyugdíját és a járulékmaximumot megfizetni magas összegű nyugdíj reményében?
Részlet a válaszából: […] A rokkantság egy olyan állapot, melyet "felfüggeszteni" csak gyógyulásból fakadó állapotváltozással lehet. Komolyra fordítva a szót, a rokkantnyugdíj felfüggesztésére nincs lehetőség.Vélelmezve az állapotváltozást, a kérdésre helytálló választ csak az 1988-tól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Családi kedvezmény minimálbér esetében

Kérdés: Érvényesíthető-e a családi kedvezmény egyéni vállalkozó, illetve gazdasági társaság tulajdonosa esetében, ha minimálbérben részesül?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 40. § (2)–(11) bekezdése tárgyalja, hogy kinek milyen feltételek megléte esetén jár a családi kedvezmény. Eszerint:"Az összevont adóalap adójából a (3)–(11) bekezdés rendelkezései szerint nem kell megfizetni a családi kedvezményt, amelyet a kedvezményezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Passzív jogú táppénz

Kérdés: Három éve a cégünknél dolgozó munkavállaló felmentési idejének utolsó napja 2002. október 14., erre a napra még munkabért kapott. Az orvos táppénzes állományba vette 2002. október 14-én. 2002. október 17-én azonban átvette főállású egyéni vállalkozói igazolványát. Milyen táppénzre (passzív-aktív) lesz jogosult, és mely időszakra?
Részlet a válaszából: […] Az érintett munkavállaló október 14-étől keresőképtelen ugyan, ám a táppénzre való jogosultsága [tekintettel az Eb-tv. 47. § (2) bekezdésének b) pontjára] csak október 15-én nyílik meg.Munkaviszonya ekkor már nem áll fenn, így passzív táppénzről van szó, amely után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Tartalékos katonai szolgálat

Kérdés: Hogyan kell minősíteni a munkavállaló távollétét a tartalékos katonai szolgálat idején?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdése határozza meg, hogy a munkavállaló mely esetekben vehet igénybe fizetés nélküli szabadságot. Ezek az alábbiak: a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Tartalékos katonai szolgálat alatti kötelezettségek

Kérdés: Egy dolgozót tartalékos katonai szolgálatra hívnak be. Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő munkavállalókkal kapcsolatban – túl azon, hogy a munkájukat nélkülöznie kell – a foglalkoztatóra többletteher nem hárul, de ezzel párhuzamosan az érintett munkavállalót sem érheti hátrány szolgálata miatt. A katonai szolgálatra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
1
…
107
108
109
110