Találati lista:
1061. cikk / 1135 Egyéni vállalkozás gyet folyósítása alatt
Kérdés: Egy főállású családanya vállalkozói igazolványt váltott ki, és hetente egy alkalommal büfét üzemeltet. Vállalkozói igazolványa kiváltásakor a munkavégzés jellege címszóhoz az önkormányzat "heti 36 órát el nem érő munkaviszony mellett" szöveget írta be annak ellenére, hogy munkahellyel nem rendelkezik, az önkormányzat folyósítja számára az anyasági ellátást. Helyes-e ez így, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az egyéni vállalkozónak? A kérdésben gyermeknevelési támogatásban részesülő édesanyáról van szó, aki egyéni vállalkozói igazolványt váltott ki.
1062. cikk / 1135 Társadalombiztosítási ellátások megbízási díj alapján
Kérdés: Főállású egyéni vállalkozó megbízási szerződés alapján járulékköteles megbízási díjban részesül. Milyen ellátásokra jogosult ezen megbízási díj után, illetve ez a jövedelem képez-e nyugdíjalapot?
1063. cikk / 1135 Segítő családtag ügyvédi irodánál
Kérdés: Van-e a hatóságok felé valamilyen bejelentési kötelezettség az ügyvédi irodában segítő családtagként díjazás nélkül munkát végző házastárs után?
1064. cikk / 1135 Vállalkozási jogviszony vagy munkaviszony?
Kérdés: Átminősíthető-e munkaviszonnyá az egyéni vállalkozó foglalkoztatása, vagyis megvéd-e a vállalkozói igazolvány?
1065. cikk / 1135 Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetése
Kérdés: Milyen feltételek alapján fizet járulékot a kezdő egyéni vállalkozó?
1066. cikk / 1135 Egyéni vállalkozó táppénze
Kérdés: Betegállomány esetén jogosult-e táppénzre az az egyéni vállalkozó, aki tevékenységét 1993 óta folyamatosan gyakorolja, és minden évben a minimálbér után fizette a társadalombiztosítási járulékot? Leszázalékolják-e abban az esetben, ha 1 éven túl beteg? Mi alapján történik a járadékok, illetve a rokkantnyugdíj összegének kiszámítása?
1067. cikk / 1135 Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása
Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
1068. cikk / 1135 Egyéni vállalkozó határozott idejű munkaviszonya
Kérdés: Milyen egyénijárulék-levonási, illetve eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó alkalmazása esetén? A foglalkoztatásra fizikai munkára szóló, határozott idejű munkaszerződés alapján, 1-2 hetes időtartamra, heti 40 órás munkaidőben, napi bruttó 8000 forint javadalmazásért kerül sor.
1069. cikk / 1135 Versenydíj utáni közterhek
Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
1070. cikk / 1135 Munkaviszony megszüntetése GYES alatt
Kérdés: Egyéni vállalkozónak több telephelye van, és mindegyikben több dolgozó dolgozik. Az egyik telephely megszűnése és az egyéni vállalkozói igazolvány módosulása esetén a vállalkozó megszüntetheti-e az ott dolgozó, de GYES-en lévő alkalmazott munkaviszonyát, tudván a fokozott védelemről?
