Egyéni vállalkozó nyugdíjjogosultsága

Kérdés: 2003-ban milyen nyugellátást igényelhet az az 1947-ben született, egyéni vállalkozóként dolgozó nő, aki 2 gyermeket szült (1968, 1971), 40 év szolgálati idővel rendelkezik, és munkaképességét 50 százalékban elvesztette?
Részlet a válaszából: […] Az az egyéni vállalkozó, aki munkaképességét 50 százalékban vesztette el, sem rokkantsági nyugdíjra, sem rendszeres szociális járadékra nem jogosult. Az 1947-ben született nők esetében egyébként sincs lehetőség 2003-ban nyugdíjba vonulásra.A hatályos szabályok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Bejelentés a társadalombiztosítás felé

Kérdés: Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a munkavállaló meggyőződjön arról, hogy munkáltatója bejelentette-e a társadalombiztosítás felé?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt válaszolnánk a kérdésre, előbb tisztáznunk kell, hogy mit is jelent a társadalombiztosítás felé történő bejelentés. Ehhez tekintsük át a 2003. január 1-jétől érvényben lévő szabályok szerint a foglalkoztató legfontosabb nyilvántartási és adatszolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Nyugdíjas ügyvezető eho-ja

Kérdés: Kell-e továbbra is fizetnie az eho-t a kft.-nek az után az ügyvezető után, aki egyidejűleg egyéni vállalkozó és nyugdíjba vonult?
Részlet a válaszából: […]

Kell. Az eho-fizetési kötelezettség a foglalkoztatással van kapcsolatban, így a nyugdíjba menetel nem befolyásolja. Természetesen ez akkor igaz, ha a kft.-ben az ügyvezetői jogviszony továbbra is fennáll.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Járulékfizetés a fizetés nélküli szabadság idején

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak az egyéni vállalkozónak a biztosítási kötelezettségét, aki főállású munkaviszonnyal rendelkezik, azonban saját erős építkezés idejére 1 év fizetés nélküli szabadságot kapott? A fizetés nélküli szabadság lejártát követően csökkentett munkaidőben – mely a heti 36 órát nem éri el – havi 70 000 forint munkabért kap.
Részlet a válaszából: […] Az az egyéni vállalkozó, aki a főállású munkaviszonya alatt fizetés nélküli szabadságot kap, az egyéni vállalkozásában a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok alapján köteles a járulékokat megfizetni. A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Mérkőzésvezető részére kifizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e, és milyen járulékot, hozzájárulást fizetni a sportegyesületnek az egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező játékvezető részére egyszeri alkalommal kifizetett bírói díj (4500 forint/alkalom) után?
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldásához ez alkalommal nem társadalombiztosítási, hanem adójogi szempontból közelítünk.Az Szja-tv. 3. §-ának 72. pontjának h) alpontja szerint adóterhet nem viselő járandóságnak minősül az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszony a Ptk.-ban szabályozott ún. gondossági típusú szerződések alaptípusa. A törvény szövegét idézve:"Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Osztrák, illetve német állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség az osztrák, illetve német magánszemélyekkel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságoknál, ha a tag Magyarországon jövedelmet vesz fel, és- külföldön heti 40 órás munkaviszonyban áll,- külföldön személyesen közreműködő tag,- külföldön egyéni vállalkozó,- külföldön nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A felsorolt esetekben külföldi részesedéssel működő, külföldinek minősülő társas vállalkozó tagjáról van szó, akinek biztosítása a magyar-német (2000. évi XXX. törvény), illetve a magyar-osztrák (2000. évi CXXIII. törvény) megállapodás alapján állapítható meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Betegszabadság terhesség, szülés esetén

Kérdés: Miért nem jár betegszabadság a biztosított részére abban az esetben, ha terhesség vagy szülés miatt keresőképtelen? Veszélyeztetett terhesség esetén milyen szabályokat kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A táppénz igénybevételére vonatkozó általános szabályok szerint a táppénz a keresőképtelenség tartamára jár. Nem mindegy azonban, hogy a biztosított milyen ok miatt lett keresőképtelen. Az Eb-tv. szerint táppénz a biztosított számára a betegszabadság lejártát követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Járulékfizetés GYÁS, GYED ideje alatt

Kérdés: Létezik-e olyan eset, amikor valaki egészségbiztosítási ellátást (GYÁS-t, GYED-et) kap, és ennek ideje alatt egyéni vagy társas vállalkozóként mégis járulékot kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási jogviszonyból fakadó, szülés esetén igénybe vehető terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj címén igénybe vehető társadalombiztosítási ellátások sajátja az, hogy a szülése miatt keresőképtelenné vált anya valamilyen pénzbeli ellátásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként az egyéni vállalkozó kivétje, illetve a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem – de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér – után meg kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
1
105
106
107
109