Nyugdíj folyósításának szüneteltetése

Kérdés: Melyek azok a jövedelemfajták, amelyek befolyásolják a nyugdíj folyósítását? Fel kell-e függeszteni a folyósítást, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó havonta váltakozó jövedelmet vesz ki? Változik-e a helyzet, ha vállalkozóijövedelem-kivétel nem történik, az érintett csak osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy a nyugdíjfelfüggesztése valójában a nyugdíj folyósításának szüneteltetését jelenti. Azelőrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban,korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Belföldinek minősülő személyekről – bejelentett lakcímmelrendelkező magyar állampolgárokról – van szó a kérdésben, akik kft. tagjaként atársaságban személyesen közreműködnek, azaz társas vállalkozónak minősülnek.Mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Nyugdíjas személy jövedelmei és juttatásai

Kérdés: Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre megnyugtató választ tudunk adni. A reáirányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy nyugellátásrajogosultságát nem érinti a keresőtevékenységből származó jövedelem nagysága,tehát kereseti korlátozás nélkül végezhet a nyugdíj folyósítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Év közben nyugdíjba vonuló evás egyéni vállalkozó járulékbevallása

Kérdés: Hogyan kell teljesítenie a járulékbevallási kötelezettségét annak az evás egyéni vállalkozónak, aki év közben vonul nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre pontos választ ad a 2008/106. Adózási kérdés,amelyet az alábbiakban közlünk:"Hogyan alakul a főtevékenységű evás egyéni vállalkozójárulékbevallási kötelezettsége, ha év közben nyugdíjba megy?[az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Szlovák állampolgárságú ingázó munkavállaló egészségügyi ellátása

Kérdés: Szlovák állampolgár Magyarországon dolgozik, itt kap bért, be van jelentve, állandó lakása Pozsony, ideiglenes lakása saját tulajdonú családi ház Magyarországon. Itt van biztosítása, EU-kártyával rendelkezik, ingázói státusa decemberig van. Szeretné az állandó lakóhelye szerinti kezelőorvosát továbbra is igénybe venni, és Magyarországon csak a sürgősségi ellátásra tart igényt. Van-e erre lehetősége, ha december után beteg lesz, orvoshoz kell mennie? Van-e valamilyen megállapodás a két ország között? Mi a helyzet, ha ez a dolgozó újra ingázóvá válik, de hazánkban marad biztosított, mert csak itt kap munkabért? Hol és mikor lesz potyautas? A helyzet tisztázásához szükséges nyomtatványok megjelölését is kérjük!
Részlet a válaszából: […] Az unió állampolgárainak más tagállamban folytatottmunkavégzésével, társadalombiztosítási hovatartozásával kapcsolatos szabályokataz 1408/71/EGK rendelet tartalmazza. A kérdésbeli szlovák állampolgárságúszemélyre az említett közösségi koordinációs rendelet előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Ideiglenes lakcímmel rendelkező személy jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Hol és milyen módon válhat biztosítottá Magyarországon egy Ausztriában élő és állandó lakcímmel rendelkező személy, aki Magyarországon csak ideiglenes lakcímmel rendelkezik. Ausztriában igazolnia kellene a magyar biztosítását és az egészségügyi ellátásra jogosultságát.
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgáltatásra "alanyi jogon" (Tbj-tv. 16.§-a) nem jogosult személy egészségügyi szolgáltatásra – biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonylétesítésével, vagy– erre vonatkozó megállapodás megkötésével vagy– az egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Társadalombiztosítási azonosító jel igénylése

Kérdés: Hogyan igényelhet tajt egy külföldi állampolgár?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási azonosító jel (taj) az egészségügyi,a szociális és a társadalombiztosítási (egészség- és nyugdíj-biztosítási),valamint a magánnyugdíjrendszerrel kapcsolatos nyilvántartásokban a személyeketazonosító kód. A taj-számot a személyi azonosító szám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Nyugdíjas társas vállalkozó járulékfizetési felső határa

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy nyugdíjas társas vállalkozó esetében, ha az év során nem vesz fel jövedelmet, majd decemberben egy több millió forintos összegű jövedelem felvételére kerül sor? A járulékfizetési felső határ megállapításánál figyelembe kell-e venni a jövedelemmel el nem látott hónapokat, vagy csak azt az egyet, amikor a jövedelemfelvétel révén biztosítottnak minősül a társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 23. § (3) bekezdése értelmében a nyugdíjjárulékalapjának felső határát év elejétől vagy a jogviszony kezdetétől az év végéig,illetve a jogviszony végéig kell meghatározni.Mindezt a kérdésben vázolt helyzetre alkalmazva: azt kellmegvizsgálnunk, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Nyugdíjas kültag járulékai

Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a nyugdíjas kültagnak, aki belép egy evás betéti társaságba, de munkát nem fog végezni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az említett kültag tagsági jogviszonya alapján -tehát nem munkaviszonyban és nem megbízási jogviszonyban – munkát végez atársaságban, társas vállalkozónak, mégpedig (tekintettel arra, hogy saját jogúnyugdíjas) kiegészítő tevékenységet folytató társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy 2009-ben a több cégben érdekelt nyugdíjas vállalkozóknak már csak egy helyen kell megfizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] A 2008. évi LXXXII. tv. 8. §-a valóban kedvezően módosítottaa Tbj-tv.-t, legalábbis a kiegészítő tevékenységű tagokat érintően.A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó,valamint a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.
1
53
54
55
74