5551 talált cikk a díj kifejezésre

Kérdés: Kifizethető-e annak a közalkalmazotti dolgozónak a 40 éves jubileumi jutalma, aki- 2002. szeptember 1-jétől öregségi nyugellátásban részesül,- munkaviszonya nyugdíjazásakor nem szűnt meg, ugyanabban a munkakörben tovább dolgozik, – 37 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik,- 2003. október 31-én szeretné jogviszonyát megszüntetni, és ténylegesen nyugdíjba vonulni?

Kérdés: Közalkalmazott pedagógusnak 2002. június hó végén 40 éves jubileumi jutalmat fizettek ki. Jelenleg felmentési idejét tölti. Felmentési idő vége: 2003. augusztus 31. Utolsó tényleges munkanap: 2003. március 1. Igényt tarthat-e a közalkalmazott a jubileumi jutalom tényleges kifizetése és az utolsó munkanap közé eső különbözetre (jubileumi jutalom kiegészítése) annak okán, hogy a pedagógus bére a két időpont között változott? Ha igen, mikor kell a jutalomkülönbözetet részére kifizetni?

Kérdés: Hogyan kell a betegszabadságot elszámolni egy 48 órás munkarendben foglalkoztatott munkavállaló betegsége esetén? Az első héten a munkarend szerinti napokat kell figyelembe venni, majd az azt követő héten kell az 5+2 rendszert alkalmazni, vagy a betegszabadság ideje alatt mindvégig az 5+2-t, ugyanis a munkaidő beosztása alapján heti kettőnél több pihenőnap van.

Kérdés: Jogosult-e a 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bek. b) és c) pontja alapján a munkavállaló igényelni a munkába járás költségeinek megtérítését, ha egészségügyi problémái miatt a távolsági busz helyett gépkocsiját kénytelen használni erre a célra? Megkaphatja-e a költségtérítést 2003. január 1-jéig visszamenőleg?

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?

Kérdés: Mit jelent a cafeteria-rendszer? Alkalmazható-e kisebb vállalkozásoknál is?

Kérdés: Kell-e valamilyen megállapodást kötni, jövedelmet fizetni, illetve közterheket leróni a kft. ügyvezetője után, ha nem tagja a társaságnak? A cég két alapító taggal indult, akik személyesen nem működnek közre a társaság tevékenységében, és megalakulása óta még semmilyen tevékenységet nem végzett.

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a bt. kültagja után, ha a bt.-ben munkavégzésre nem kötelezett, nem áll munkaviszonyban, szívességből, ellenszolgáltatás nélkül segít a cég ügyviteli munkájában?