Kültag munkaképesség-csökkenése

Kérdés: Egy bt. kültagja 38 év járulékfizetés után – melyből 24 év munkaviszony és 14 év tagsági viszony – munkaképességét 50 százalékban elvesztette. A 8/1983. EüM-PM együttes rendeletre hivatkozva a Fővárosi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a rendszeres szociális járadékra benyújtott igényét elutasította. A betéti társaság 2003 áprilisában megszűnt. Milyen ellátást igényelhet a megrokkant személy abban az esetben, ha a rendszeres szociális járadékra benyújtott igény elutasítása jogos volt?
Részlet a válaszából: […] A kérdező rendszeres szociális igényének elutasítása jogos volt, mert a hivatkozott rendelet hatálya kizárólag a munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban, továbbá szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Evaalany beltag közterhei

Kérdés: A személyes közreműködésre tekintettel van-e kötelező kivétje az eva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság beltagjának, aki egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, vagy elég, ha bevételeit az eva szerinti mértékkel leadózza, és így válik adózott jövedelemmé? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a beltagnak nincs munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme után kell megfizetnie a társaságnak a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, de amennyiben nem részesül ilyen címen jövedelemben, vele kapcsolatban nem merül fel társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Milyen egyénijárulék-levonási, illetve eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó alkalmazása esetén? A foglalkoztatásra fizikai munkára szóló, határozott idejű munkaszerződés alapján, 1-2 hetes időtartamra, heti 40 órás munkaidőben, napi bruttó 8000 forint javadalmazásért kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...nincs, e jogviszonyában a foglalkoztatónak az általános szabályok szerint kell megfizetnie a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot – ez utóbbit mindaddig, amíg a munkavállaló nem tudja igazolni, hogy munkaviszonyából, illetve vállalkozásából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Nyugdíjba vonuló biztosított utáni járulékfizetés

Kérdés: Hogyan kell visszamenőleg rendezni a járulékokat, illetve milyen nyomtatványt kell használni önellenőrzéshez abban az esetben, ha az 1992. október 1-jétől jelenleg is napi 8 órában foglalkoztatott munkavállaló részére a nyugdíj-biztosítási szervek 2003. június 8-án visszamenőleg 2003. február 12-től öregségi nyugdíjat állapítottak meg?
Részlet a válaszából: […] ...problémára a Tbj-tv. R. 5/C. §-ának (1) bekezdése egyértelmű eligazítást ad. E jogszabályi hely kimondja, hogy saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugellátása megállapításának kezdőnapját követő foglalkoztatása (továbbfoglalkoztatása)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címke:

Kft.-tag díjazása

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)
Részlet a válaszából: […] ...a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban munkát végző – tagja díjazásáról és az ez után fizetendő járulékfizetési kötelezettségről van szó.Ezt azért szükséges külön hangsúlyozni, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a kifizetőt, illetve a munkavállalót nappali tagozatos főiskolai tanuló megbízási szerződéssel történő foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...amely egyben az érintett járulékalapot képező jövedelme is.Önálló tevékenységről lévén szó, ezért ez vagy a megbízási díj 90 százaléka, vagy a megbízott nyilatkozata szerinti várható költséggel (maximum a megbízási díj 50 százalékával)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Tanulószerződés alapján kifizetett ösztöndíj

Kérdés: Tanulószerződés esetében az ösztöndíj mértéke:- a minimálbér 10 százaléka a Szak-tv. szerint,- az adóterhet nem viselő járandóság mértéke a minimálbér 6 százaléka.Ugyanez vonatkozik a nyári szakmai gyakorlatra is? A jogszabály módosítja a tanulószerződéseket, vagy át kell írni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli juttatásának folyamatos emelését írja elő, ami a 2003/2004. tanév II. félévében minimálisan havi 8250 forintot jelent majd. A díjazás mértékéről a foglalkoztatónak a szakképző iskolát tájékoztatnia kell.A Szak-tvmód. 26. §-ának (8) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Középiskolai tanulók ösztöndíja

Kérdés: Megilleti-e az ösztöndíj azokat a középiskolai tanulókat, akik heti két alkalommal dolgoznak? Ha igen, akkor az iskola vagy a cég fizeti-e?
Részlet a válaszából: […] ...a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót szakmai gyakorlatának időtartamára külön jogszabályban meghatározott díjazás illeti meg. A 4/2002. OM rendelet értelmében a díjazás havi összege nem lehet kevesebb az Szt.-ben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Tiszteletdíjban részesülő tisztségviselő jutalmazása

Kérdés: Kaphat-e jutalmat a bérköltség terhére a tiszteletdíjban részesülő választott tisztségviselő, és ha igen, milyen járulékok terhelik az ilyen címen fizetett juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...semmilyen akadálya nincs annak, hogy a választott tisztségviselő tiszteletdíját a cég esetenként megnövelje. E "jutalom" címén kifizetett összeg – tekintettel az alapjogviszonyra – ugyanúgy tiszteletdíjnak minősül, mint a rendszeresen kapott összeg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] ...inkább hiányának) a vizsgálatára van szükség. E tényezőkön sorrendben végighaladva a következőket mondhatjuk el. A vetélkedő/verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg mentes a személyi jövedelemadó alól. Lényeges, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:
1
526
527
528
556