5559 talált cikk a díj kifejezésre

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?

Kérdés: Van lehetőség arra, hogy valamilyen formában megkaphassa a korábbi munkabérének megfelelő jövedelmet az a munkavállaló, aki két év múlva éri el a nyugdíjkorhatárt, és rehabilitációs ellátást állapítottak meg a számára, amelyet a jelenlegi munkabére mellett nem kaphat? Amennyiben alacsonyabb munkabért kap a hátralévő két évben, az nem rontja le annyira az átlagkeresetét, hogy inkább jobban járna, ha nem dolgozna a nyugdíja megállapításáig?

Kérdés: Befolyásolja bármilyen formában a korhatár előtti ellátást egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjének jövedelme, aki munkaviszonyában a minimálbérrel megegyező összegű munkabért kap, ezért a társaságban csak az egyszerűsített vállalkozói adóval csökkentett jövedelmet veszi fel? Hogyan számít be a kereseti korlátba ez a jövedelem?

Kérdés: Továbbra sem minősül főállásúnak az a kisadózó egyéni vállalkozó, aki közalkalmazotti jogviszonya miatt szünetelteti a nyugellátását, vagy erre az időtartamra már a havi 50 000 forint összegű tételesadó-fizetési kötelezettség terheli? Változik a helyzet abban az esetben, ha az érintett vállalkozó betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de a közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel nem veszi igénybe az ellátást?

Kérdés: Helyesen jár el a két cég az alábbi esetben? "A" kft. tulajdonos tagja a saját cégében nem végez munkát, de "B" kft.-ben megbízási szerződés keretében 0 forintos megbízási díj ellenében ellátja az ügyvezetői teendőket, "B" kft. tulajdonos tagja pedig "A" kft.-ben látja el ingyenesen az ügyvezetői teendőket, miközben a saját cégében nem végez munkát. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn ebben az esetben a két tag után?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a tanulószerződéssel foglalkoztatott diákok napidíját a betegszabadság idejére? A diákok havonta fix összegű ösztöndíjat kapnak, de a ledolgozott óráik száma havonta változik attól függően, hogy hogyan jönnek ki az iskolában és a munkahelyen töltött napok. Például: Áprilisban hét napot kellett dolgozniuk a beosztás szerint, és naponta hét óra a munkaidejük, tehát ebben a hónapban az összes ledolgozandó órák száma 49 (7x7). A havi ösztöndíj összege 15 703 forint. A távolléti díj ebben az esetben 15 703/49 = 320,47 forint/óra, azaz 320,47x7 = 2243,29 forint/nap. Ha ebben a hónapban 2 nap betegszabadságon volt a tanuló, akkor a bére 5 napra 11 216 (2243,29x5), a betegszabadságra 3141 forint (2243,29x2x0,7), tehát a havi bruttó ösztöndíj összege 11 216 + 3141 = 14 357 forint lesz. Helyes így a bérszámfejtés? Amennyiben igen, akkor ezt a sémát kell követni a további hónapokban is úgy, hogy az osztószám mindig változik? Bérszámfejtés szempontjából minek minősülnek azok a napok, amikor iskolában vannak a tanulók (igazolt távollét, munkaszüneti nap, szabadnap)?

Kérdés: 50 százalékos vagy 100 százalékos mértékű rendkívüli pótlék illeti meg azt a munkavállalót, akinek a munkaidő-beosztása szerint munkaszüneti napon munkavégzési kötelezettsége van, és 8 óra helyett 12 órát kellett dolgoznia, azaz a munkáltató 4 óra rendkívüli munkavégzést rendelt el?

Kérdés: Jogosult táppénzre egy 2015. július 6-tól augusztus 31-ig megbízási jogviszonyban állt biztosított, akinek a megbízási szerződésében csak a megbízás időtartama és a megbízási díj összege szerepelt, amely elérte a minimálbér 30 százalékát, ezért a július havi elszámolt megbízási díj után a biztosított megfizette a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot, a foglalkoztató pedig a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, viszont augusztus 20-án kórházba került? Időarányosan kell számfejteni a megbízási díjat, vagy az elvégzendő feladat teljesítése alapján? A biztosított 2014. szeptember 5-től 2015. február 28-ig munkaviszonyban állt.

Kérdés: Jelentős különbséget jelentene a nyugellátás összegében, ha egy 1953. január 21-én született személy, akinek 2016. március 16-án lenne meg a 45 év szolgálati ideje, 2015. december 31-én nyugdíjba vonul, és így nem éri el a 45 év szolgálati időt? Van valamilyen mód a szolgálati idő megváltására a 2016. január 1-március 31. közötti időszakra?

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, aki júliusban módosította a béren kívüli juttatásokra vonatkozó nyilatkozatát, tekintettel arra, hogy a korábban kért lakáscélú hitel nem felelt meg a feltételeknek, ezért önkéntes pénztári, valamint egészségpénztári hozzájárulást kért, amelyet a munkáltató január-június hónapokra visszamenőleg át is utalt, kedvezményes adózással? A nyugdíjpénztárba átutalt összeg havi 12 282 forint, az egészségpénztári hozzájárulás pedig havi 3666 forint volt.