Találati lista:
1321. cikk / 5559 Mezőgazdasági őstermelő ekhója
Kérdés: Megbízási jogviszonyában kérheti az ekho szerinti adózást egy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytató személy, aki ebben a jogviszonyában biztosított, és a minimálbér alapulvételével megfizeti a járulékokat?
1322. cikk / 5559 Nyugdíjas megbízott
Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
1323. cikk / 5559 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Jogosult lesz a szülést követően ellátásokra, és ha igen, milyen összegben egy kisadózó vállalkozások tételes adója alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó, aki 2018 októberében kezdte meg a működését, és 2019. június 27-én megszületett az első gyermeke? A vállalkozó nyilatkozata alapján havi 75 ezer forint összegű tételes adót fizet.
1324. cikk / 5559 Szülés határozott idejű szerződés lejárta után
Kérdés: Kaphatja a táppénzt a szülésig az a kismama, akinek határozott idejű szerződése szeptember 8-án jár le, szülésének várható időpontja 2019. október 6., és 2019. május 27-től veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban van? Jogosult lesz valamilyen ellátásra a szülést követően is? Ha igen, akkor mi lesz az ellátások alapja? A munkavállaló a munkavégzése során egy anyasági ellátásokban részesülő kismamát helyettesített.
1325. cikk / 5559 Letiltás táppénzből
Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló esetében, amikor a betegsége idejére megállapított táppénzellátásból az általános szabályok szerint vonta le a letiltás összegét? A munkavállaló tudomása szerint ebben az esetben a letiltásra kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni. Mi a helyes eljárás?
1326. cikk / 5559 Adófizetési felső határ
Kérdés: Csökkenthető a minimálbér 24 százalékának megfelelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési felső határ abban az esetben, ha egy németországi kiküldetésben lévő munkavállaló osztalékot vesz ki a saját kft.-jéből? Az érintett a munkaviszonyában Magyarországon nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, de a járulékot itt fizeti utána a munkáltatója.
1327. cikk / 5559 Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa
Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
1328. cikk / 5559 Nyugdíjas munkavállaló fizetésemelése
Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat, a szociális hozzájárulási adót, valamint a szakképzési hozzájárulást a nyugdíjazás előtti időszakra járó bér után abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló munkavállaló 2019. június 8-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől a naptól meg is igényelte az ellátást, tovább dolgozik, és a munkáltató január 1-jétől visszamenőleg béremelésről döntött, amelyet a július havi munkabérrel együtt folyósít?
1329. cikk / 5559 Sportverseny díjának közterhei
Kérdés: Hogyan kell megfizetni a személyi jövedelemadót, illetve a járulékokat egy sportegyesület által szervezett verseny helyezettjeinek fizetett pénzbeli díjazás után?
1330. cikk / 5559 Ekho szerinti adózás
Kérdés: Milyen esetben fordulhat elő, hogy nem kell megfizetni a minimálbér 12-szerese után a normál szabályok szerint a közterheket? A kérdés az Ekho-tv. 3. §-a (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásával összefüggésben merült fel.
