Egyedülálló családi pótléka

Kérdés: Hogyan kaphat egyedülállóként családi pótlékot az az édesanya, akinek a munkahelyén működő kifizetőhelynél az élettársa nyújtotta be a gyermekápolási táppénz iránti igényét?
Részlet a válaszából: […] Először azt kell tisztázni, hogy a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából a Cst. alapján ki minősül egyedülállónak. Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él, és nincs élettársa. Továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Családi pótlék

Kérdés: Jogosult-e a szülő családi pótlékra egyetlen gyermeke után, aki 1982 júniusában született, a 2002/2003-as tanévben középfokú oktatási intézménybe járt, és 2003. szeptember 1-jétől egyetemi hallgató?
Részlet a válaszából: […] A Cst. rendelkezései szerint a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után a családi pótléka) a 20. életévének betöltéséig jár;b) 2003. január 1-je és 2003. augusztus 31-e közötti időtartam alatt annak a tanévnek a végéig jár, amely alatt betölti a 21....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak az édesanyának az esetében, akinek nagyobbik gyermeke 2003 decemberében betöltötte a 3. életévét, és aki 2004. évben ismét szülni fog? Kell-e 180 napi jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem írta meg a szülés várható időpontját, és azt sem, hogy az anya a szülésig dolgozik-e, vagy milyen jogcímen nem végez munkát, ezért általánosságban lehet a kérdésre válaszolni. Főszabály, hogy a terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptári napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Anyasági ellátások határozott idejű munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A szülést követően milyen ellátásokra jogosult az az édesanya, akinek első gyermeke határozott idejű, 2002. augusztus 16-ig tartó munkaviszonya idején, 2002. február 21-én született, második gyermeke pedig 2004. március 7-én?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnését követően az anya már nem biztosított. Bár a levélíró nem közölte, de valószínű, hogy az anya a 2002. február 21-én született gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesül. Mint GYES-ben részesülő, csak egészségügyi szolgáltatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Anyasági ellátások alapja

Kérdés: A biztosított első gyermekével terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, majd gyermekgondozási segélyt vett igénybe. A GYES lejártát követően igénybe vette a GYES első évére járó fizetett szabadságát, majd ezt követően két hónapra fizetés nélküli szabadságra ment. Ezután keresőképtelen lett, majd ismét szült. A betegszabadság alapja a szerződésében meghatározott bére. Milyen összeg lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
Részlet a válaszából: […] A példa szerinti esetben nincs a biztosítottnak sem a szülést megelőző évben, sem a szülést megelőzően 180 napi jövedelme. Ezért a terhességi-gyermekágyi segélyének összegét a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat és a gyermekápolási táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelentenie.A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a kifizetőhellyel rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Szakképzési hozzájárulás alapja

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a betegszabadságot a szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásánál? Köteles-e szakképzési hozzájárulást fizetni a személyesen közreműködő tagjainak járó díjazás után egy egyszeres könyvvitelt vezető kkt.?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulás alapja az Szhj-tv. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében: a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves egyszerűsített beszámolóban kimutatott bérköltség, külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Családi kedvezmény

Kérdés: Jár-e a három gyermek utáni gyerekkedvezmény, és meg lehet-e osztani abban az esetben, ha a három gyermeket nevelő, élettársi kapcsolatban élő pár mindkét tagjának van egy-egy vér szerinti gyermeke, és van egy közös gyermekük is?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezményt az Szja-tv. a 40. § (2)–(11) bekezdésekben szabályozza. A családi kedvezményre az a magánszemély jogosult, aki családi pótlékra jogosult. Családi pótlékra a Cst. 7. §-a alapján a vér szerinti szülő jogosult, valamint a szülővel együtt élő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Emelt összegű családi pótlék

Kérdés: Ki jogosult emelt összegű családi pótlékra?
Részlet a válaszából: […] Emelt összegű családi pótlékra az jogosult, aki tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermeket nevel. A családi pótlék összege havonta: gyermekenként 12 600 forint. Szintén nagyobb összegű családi pótlék jár a gyermeket egyedül nevelő szülőnek, a vagyonkezelői joggal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Családi kedvezmény

Kérdés: Igénybe veheti-e a családi kedvezményt az az elvált férfi, aki külön háztartásban él, és három gyermeke után havi rendszerességgel gyermektartásdíjat fizet? A nevelési ellátást a volt feleség részére folyósítják, aki főállású anya, így a családi kedvezményt nem tudja érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdésére azt kell válaszolnunk, hogy a tartásdíjat fizető szülő nem jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére. Ha a másik szülőnek adóköteles jövedelme nincsen, és nincs házastársa, élettársa sem, akivel a kedvezményt megoszthatná, a három gyermek után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
1
…
37
38
39
40