Szlovák állampolgárságú kft.-tulajdonos közterhei

Kérdés: Kell-e a mindenkori minimálbér után járulékot fizetni annak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, szlovák állampolgárságú kft.-tulajdonosnak, aki a kft.-ben többségi tulajdonnal rendelkezik, de jövedelmet nem vesz fel, és Szlovákiában nem rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás tagja esetében a társadalombiztosításikötelezettség keletkezése a tag munkavégzéséhez, személyes közreműködéséhezkapcsolódik. A kérdésből egyértelműen nem derül ki, hogy a tulajdonos végez-e atársaságban bármiféle munkát, nem állapítható meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Pályakezdő magán-nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Valóban pályakezdőnek minősül-e, és beléphet-e magánnyugdíjpénztárba az az 1978-ban született munkavállaló, aki 2005. augusztus 23-ától munkaviszonyt létesített egy cégnél, állítása szerint nappali tagozatos egyetemi tanulmányait 2005. június 30-án fejezte be, ezért pályakezdőnek tekinti magát, és be kíván lépni a magánnyugdíjpénztárba? Adolgozó társadalombiztosítási igazolványában viszont két előző munkáltatótól származó bejegyezés is található: 2004. június 23-ától 2005. március 31-éig és 2005. április 4-étől 2005. május 6-áig, de ezeken a helyeken nem lépett be magánnyugdíjpénztárba.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállaló pályakezdőnek minősül, ésennek megfelelően magánnyugdíjpénztár választására kötelezett.A Tbj-tv. 4. § n) 2. alpontja értelmében azt kellpályakezdőnek tekinteni, aki első alkalommal 2004. április 30-át követőenlétesít a Tbj-tv. 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A versenybírók társadalombiztosítási jogállását nem érinti akérdésben említett jogszabályi változás. Annál inkább nem, mert biztosításikötelezettségüket eddig is az egyesület, illetve a közöttük fennálló jogviszonyalapján kellett elbírálni, illetve megállapítani.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése

Kérdés: Hány fő tartós foglalkoztatása esetén kell társadalombiztosítási kifizetőhelyet létesíteni? Hány hónapon keresztül kell tartósan a létszámot elérni? A létesítéssel kapcsolatban milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] Minden munkáltató, ha legalább 100 társadalombiztosításiellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles társadalombiztosításikifizetőhelyet létrehozni vagy a feladat ellátására más munkáltatóvalmegállapodást kötni.Ha a biztosítottak létszáma tartósan (legalább 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

NYENYI-adatszolgáltatás

Kérdés: Érinti-e a jelenlegi gyakorlatot a NYENYI-adatszolgáltatás 2006. évi változása?
Részlet a válaszából: […] 2006. január 1-jei hatállyal az Art.-t módosító 2005. éviLXXXV. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek fokozottvédelme, a biztosítási elv erősítése és annak érdekében, hogy valamennyibiztosított személy esetében megvalósuljon a járulékfizetés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Gyakornoknak fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e egy kft.-nek közterheket fizetni a nyári szakmai gyakorlatra foglalkoztatott egyetemi hallgató gyakornoknak fizetett havi 4000 forint összegű díjazás után abban az esetben, ha a foglalkoztatásra az egyetemmel kötött szerződés alapján kerül sor? Terheli-e valamilyen fizetési kötelezettség a hallgatót?
Részlet a válaszából: […] Járulékfizetés csak a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelemmel összefüggésbenmerülhet fel.Jelen esetben már az első feltétel sem áll fenn, hiszen azegyetemi hallgató és a gyakorlati képzésben részt vevő cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Japán állampolgárságú ügyvezető eho-ja

Kérdés: Tételes vagy százalékos eho terheli-e azt a Magyarországon működő kft.-t, amelynek japán ügyvezetője megbízási jogviszonyban látja el teendőit, amelyért jövedelmet kap, és járulékfizetési kötelezettség terheli, mert a havi megbízási díja magasabb, mint a minimálbér?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszony keretében munkát végzőre a Tbj-tv. 5.§ (1) bekezdés g) pontja alapján akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező (az adóelőleg számításánálfigyelembe veendő) jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Német és román állampolgárságú kft.-tagok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy német és egy román állampolgár magyarországi székhellyel kft.-t alapít. A kft.-ben 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. A kft. építőipari tevékenységgel foglalkozik, melyet német megrendelő számára, szerződés alapján fog végezni. Telephelyet sem Németországban, sem Magyarországon nem létesítenek. Hogyan alakul a járulék- és eho-fizetési kötelezettség: 1. ha csak a román állampolgár működik közre tagként, és ő Romániában főállású alkalmazottként biztosított, 2. vagy ha a román állampolgár főállásban alkalmazottként lesz bejelentve ennél a kft.-nél, 3. német állampolgár tag vállalkozóként biztosított Németországban, és ennél a kft.-nél nem működik közre személyesen, 4. ha magyar állampolgár vagy német állampolgár alkalmazottat vesznek fel, és a munkavégzés Németországban folyik?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a román állampolgár tagként működik közre, társasvállalkozónak minősül. Tekintettel heti 36 órás romániai foglalkoztatására,csak a tényleges jövedelme után kell a 29 százalék tb-járulékot és a 8,5százalék nyugdíjjárulékot leróni, és terheli a társaságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Beltag gyermekének jogviszonya

Kérdés: Foglalkoztathatja-e nappali tagozaton tanuló gyermekét egy bt. beltagja 17 000 forint megbízási díj ellenében, vagy csak segítő családtagként alkalmazhatja? A gyermek iskolai tanulmányai mellett diákmunkát is végez.
Részlet a válaszából: […] A gyermek segítő családtagként, illetve megbízásosjogviszony keretében egyaránt foglalkoztatható a betéti társaságban. Mindkétjogviszony az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok körébe tartozik, azazcsak akkor áll fenn a biztosítási kötelezettség, ha az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Üzletkötő biztosítási kötelezettségének megállapítása

Kérdés: Milyen időszakot figyelembe véve kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget egy banki termékek fogalmazásával foglalkozó cég üzletkötője esetében, aki nem egyéni vállalkozó, nincs társas vállalkozása, tehát nem számlaképes, azonban van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? A cég határozatlan idejű megbízási szerződést kötött az üzletkötővel, és jutalékát megbízási díj formájában fizetik ki számára a tárgyhónapot követő hó 20-án. A jövedelem kifizetése nem folyamatos, a megkötött üzletektől függően nem minden hónapban kerül sor rá, a kifizetett összegekről azonban egyértelműen megállapítható, hogy milyen ügyletekhez köthetőek, a munkára fordított idő azonban nem.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján a megbízásijogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező – tehát az adóelőleg számításánáljövedelemként figyelembe veendő – jövedelme eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.
1
92
93
94
115