Őstermelői időszak beszámítása a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a nyugdíjba vonulásra annak a nőnek, aki jelenleg 62 éves, és 2023-ban meglesz a 40 év szolgálati ideje, de az adategyeztetési eljárás szerint a nők nyugdíjához csak 35 év jogosultsági ideje van, mert azt az időt, ami alatt őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján fizette a járulékokat, nem veszik figyelembe? Mi az oka annak, hogy nem ismerik el azt az időszakot, amely alatt a járulékok rendben megfizetésre kerültek?
Részlet a válaszából: […] A nők kedvezményes nyugdíja attól kedvezményes, hogy a nyugdíjba vonulással nem kell megvárni a nyugdíjkorhatár elérését, hanem 40 év jogosultsági idő megléte esetén bármikor kérhető a nyugdíjazás. Jogosultsági időként azonban nem minden – egyébként a korhatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Kedvezményszabály

Kérdés: Vonatkozni fog a kedvezményszabály a 2023. április közepén születendő gyermek jogán járó CSED és a GYED összegének kiszámításakor arra a munkavállalóra, aki a CSED és a GYED lejárta után jelenleg GYES-ben részesül a 2020. november 5-én született gyermeke jogán, a GYED folyósítása mellett 2021. szeptember 1-jétől visszament dolgozni, de a munkaviszonya 2022. november 30-án megszűnt, ezért 2022. december 12-től új munkáltatónál helyezkedett el kevesebb bérért?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a CSED és a GYED összegének megállapításánál van kedvezményszabály. Ha a gyermek a GYED vagy a GYES igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:    

EU-s tagállamba költöző ügyvezető

Kérdés: Hogyan kell eljárni annak a tagi jogviszonyban álló ügyvezetőnek az esetében, aki 2023. januártól egy EU-s tagországba költözött, ettől az időponttól online vesz részt a cég életében, és csak akkor látogat haza, ha feltétlenül szükséges? Kell valamilyen közterhet vonni az ügyvezető részére havonta számfejtett tagi kivétből? Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon, ha életvitelszerűen külföldön él, és a biztosítása Magyarországon szünetel? Kell személyi jövedelemadót vonni a tag részére fizetett osztalékból Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Miután az ügyvezető más uniós államba költözött, és onnan végzi a tevékenységét (illetve vélhetően ott létesít további biztosítási jogviszonyt), a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség az adott államban terheli. Ebből következően Magyarországon a tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Otthonfelújítási támogatás

Kérdés: Van lehetőség a pályázat ismételt benyújtására, és ezzel a támogatásra annak az igénylőnek, akinek az otthonfelújítási támogatás iránt előterjesztett kérelme azért került elutasításra, mert a kérelem benyújtását megelőző nappal az öt évet meghaladó folyamatos munkaviszonya megszűnt, majd két nap elteltével újra munkába állt egy új helyen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés problematikáját érintett olvasónk rendkívül előnytelen pillanatnyi helyzete jelenti, mert az 518/2020. Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján a támogatás korábbi formájában, a felújítással kapcsolatos tevékenységekre igényelhető támogatás teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.
Kapcsolódó címke:

Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony egy friss diplomás munkavállaló esetében, aki pályakezdőként szeretne elhelyezkedni? Az érintett állami ösztöndíjasként köteles minimum 867 napot munkaviszonyban eltölteni, a munkáltatója viszont ösztöndíjas foglalkoztatás keretében kívánja alkalmazni. Megfelel az előírásoknak ez a foglalkoztatási forma?
Részlet a válaszából: […] Az ösztöndíjas foglalkoztatás célja a munkatapasztalat-szerzés biztosítása, és ezáltal számos szakmai készség megszerzése. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Az ösztöndíjas foglalkoztatás előnye,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei

Kérdés: Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése értelmében az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Biztosítási jogviszony szünetelése

Kérdés: Szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya az alatt az egy hét alatt, amikor nem jelent meg a munkahelyén, de utólag igazolta a távollétét? A munkáltató elfogadta a munkavállaló igazolását, de munkabért erre az időszakra nem fizetett a számára. Szünetel a biztosítási jogviszony abban az esetben, ha a munkavállaló azért nem dolgozik, mert a munkáltató átmenetileg nem tud munkát biztosítani a számára?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozásában ez az igazolt távollét, amelyre a munkáltató nem fizetett munkabért vagy távolléti díjat, tulajdonképpen fizetés nélküli szabadságnak minősül.Az Mt. 133. §-a szerint ugyan a fizetés nélküli szabadságot a munkavállalónak legalább 15 nappal előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Magyar cég külföldi telephelyén dolgozó munkavállaló

Kérdés: Van arra lehetőség, hogy magyar székhelyű cég magyar munkavállalóját a külföldi (Németország) telephelyen foglalkoztassa, és a társadalombiztosítási jogviszonya, illetve az adózási illetősége is az első munkanaptól kezdve a külföldi államban legyen? A cég rendelkezik Németországban telephellyel.
Részlet a válaszából: […] Társadalombiztosítási szempontból ez akkor lehetséges, amennyiben nem kiküldetésről van szó. Erre vonatkozóan az egyik lehetőség, ha a munkavégzésre nem a magyarországi, hanem a német céggel létesített munkaviszony alapján kerül sor.Az is megoldást jelenthet, hogy a dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.
Kapcsolódó címke:

Távmunka külföldi munkáltató részére

Kérdés: Hogyan alakul egy magyar állampolgárságú személy magyarországi biztosítási jogviszonya abban az esetben, ha külföldi munkáltató részére távmunkában végez munkát? Van különbség a biztosítási kötelezettség elbírálásában attól függően, hogy a munkáltató székhelye EU-tagállamban, Angliában vagy harmadik államban van?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállalóra – mivel a munkavégzésre Magyarországon kerül sor – mindhárom esetben Magyarországon, a magyar jogszabályok szerint terjed ki a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Szülés határozott idejű munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Jogosult lesz továbbra is táppénzre az a kismama, aki jelenleg veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen, de egyéves határozott idejű munkaviszonya 2023. február 15-én megszűnik? Jogosult lesz CSED-re és GYED-re abban az esetben, ha a szülés várható időpontja 2023. március 30.?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett hölgy biztosítási jogviszonya február 15-én megszűnik, így ezt követően nem lesz jogosult táppénzre. Az egészségügyi szolgáltatás viszont további 45 napig megilleti.Ugyanakkor a CSED-re jogosultságot szerezhet – tekintve, hogy a szülést megelőző két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.
1
22
23
24
137