Személyügyi anyagok megőrzése

Kérdés: Melyik törvényben található meg a személyügyi anyagok megőrzéséről szóló rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] A személyügyi iratok alatt a munkaviszonnyal és a társadalombiztosítással kapcsolatos iratokat értjük, és olyan jogszabály nem létezik, amely ezek megőrzésének módjáról részletesen külön rendelkezne. A más jogszabályokban (Szt., Art., Csőd-tv. stb.) rögzített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Mi alapján lesz biztosított az őstermelő abban az esetben, ha virágtermeléssel foglalkozik, és az értékesítésből származó bevétele 2013-ban meghaladta a 250 000 forintot? Tehet nyilatkozatot magasabb összegű járulékalap választásáról? Ha igen, annak mindenképpen el kell érnie legalább a minimálbér összegét? Szerez szolgálati időt, illetve milyen ellátásokra lesz jogosult az őstermelő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre adandó válasz a Tbj-tv. és az Szja-tv. fogalommeghatározásain alapul. A Tbj-tv. alkalmazásánál mezőgazdasági őstermelőnek az Szja-tv. 3. §-ának 18. alpontjában meghatározott személyt kell tekinteni [Tbj-tv. 4. § w) pontja]. Az Szja-tv. 3. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

1979-ben született egészségkárosodott személy lehetőségei

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 1979-ben született személynek, akinek egészen fiatalon több súlyos betegsége is kialakult, emiatt 2005-től rokkantsági nyugdíjban, 2012. január 1-jétől pedig rehabilitációs ellátásban részesült, amit a felülvizsgálaton elvettek? Nyújtott be nyugellátásra igényt, de azt elutasították, mert nem rendelkezik elég szolgálati idővel, a munkahelykeresés viszont a betegségei miatt sikertelen.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítását rövidebb biztosításban töltött idő meglétéhez köti, mint azt korábban a Tny-tv. tette a rokkantsági nyugdíjjogosultság megszerzéséhez. Az utóbbi esetben nagyobb szerephez jutott az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Szüléshez kapcsolódó ellátások két jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonyában TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, aki 2013. február 1-jétől 4 órás munkaviszonyban áll a jelenlegi munkahelyén, de 2013 decemberében létesített egy másik 4 órás munkaviszonyt is? A szülés várható időpontja 2014. július hó. Mi lesz az ellátások alapja?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a dolgozónak egyidejűleg fennálló két biztosításra kötelezett jogviszonya van, és – feltételezhe­tően – mindkét jogviszonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.Annak, aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Két 4 órás munkaviszonnyal rendelkező, rehabilitációs ellátásban részesülő személy szolgálati ideje

Kérdés: Hogyan fogják számolni a szolgálati idejét annak a jogosultnak, aki két, napi 4 órás munkaviszonnyal rendelkezik, és rehabilitációs ellátást is kap? Érheti őt valamilyen hátrány amiatt, hogy nem egy heti 36 órás munkaviszonya van, hanem két jogviszonyban dolgozik? Mindkét munkaviszonyában havi bruttó 75 000 forint a jövedelme.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2012. december 31-ig nem tette lehetővé, hogy a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítása mellett az ellátott keresőtevékenységet folytasson. Ha a jogosult mégis munkát vállalt, az ellátást a keresőtevékenység időtartamára szüneteltetni kellett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Ellátások második gyermek születésekor

Kérdés: Mi lenne a második gyermek után járó TGYÁS és GYED alapja az alábbi esetben? Egy édesanya 2009. évtől áll munkaviszonyban két cégnél. Az "A" munkáltatónál napi 6 óra, a "B" munkáltatónál napi 2 óra a munkaideje. A munkabére 2011-ben az "A" munkáltatónál havi 110 000 forint, a "B" munkáltatónál pedig havi 46 000 forint volt. A dolgozó 2011. novembertől 2012. január 31-ig táppénzen volt, majd 2012. február hótól terhességi-gyermekágyi segélyben részesült. 2012. február 27-én született gyermeke után jelenleg gyermekgondozási díjat kap. Az édesanya 2014. február 28-ától igényelné a gyermekgondozási segélyt, azonban 2014. márciustól visszamenne dolgozni a "B" munkáltatóhoz havi 200 000 forint munkabérért. A második babát 2014. júliusra várja. Mi lenne a táppénz alapja a dolgozó esetleges keresőképtelensége esetén, és ez mennyire befolyásolná a TGYÁS és a GYED alapját? A második gyermek megszületése után a TGYÁS és a GYED folyósítása mellett jogosult lesz az első gyermek után járó GYES-re is?
Részlet a válaszából: […] 2014. januártól változott a GYES folyósítása melletti munkavállalás lehetősége. Kedvezőbb a szabály, mert a gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermek egyéves kora után korlátlan időtartamban végezhet keresőtevékenységet. Korábban a munkavégzés heti 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a dolgozó, aki 2013 januárjában fejezte be egyetemi tanulmányait, jelenlegi első munkahelyén 2013. november 1-jétől dolgozik, és szülésének várható időpontja 2014. június 15.? Amennyiben jogosult lesz az ellátásokra, mi lesz azok alapja? Ha 2014-ben veszélyeztetett terhesként táppénzre megy, mi lesz a táppénz alapja, és az hatással lesz-e a GYED összegére?
Részlet a válaszából: […] Először nézzük meg a jogosultsági feltételeket.Terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult az, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napi biztosítási idővel rendelkezik, és a biztosítás tartama alatt szül. Bizonyos esetekben az anya a biztosítás megszűnését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló szülése

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az a munkavállaló, aki 2011. október 21. óta határozott idejű munkaszerződéssel dolgozik jelenlegi munkahelyén, ahol a szerződését háromhavonta hosszabbítják, és szülésének várható időpontja 2014. március hó? A következő szerződés lejárati ideje 2014. január 31-e.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem akarják a dolgozó szerződését meghosszabbítani, a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság csak passzív jogon lehetséges.Ugyanis terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 365 nap előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény részmunkaidős egyetemisták után

Kérdés: Milyen szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vehet igénybe az a foglalkoztató, amelyik 2013. október 1-jétől végzős egyetemi hallgatókat foglalkoztat részmunkaidőben, akik valószínűleg korábban nem rendelkeztek biztosítási idővel? Amennyiben igénybe vehető valamilyen kedvezmény, érvényesíthető visszamenőlegesen is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállalókkal kapcsolatban – feltéve hogy még nem töltötték be a 25. életévüket – a foglalkoztató a 2011. évi CLVI. tv. 462/B. §-ának (2) bekezdése szerinti szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény igénybevételére jogosult. Ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 17.

Közteherfizetés többes jogviszony esetén

Kérdés: Melyik tevékenységében köteles megfizetni a közterheket az a magánszemély, aki 2011-ben fejezte be tanulmányait, ezt követően néhány hónapig munkaviszonyban állt, majd 2012 márciusától egyéni vállalkozó, de vállalkozói tevékenységét 2013. április 1-jétől szünetelteti, emellett 2013. február 1-jétől mezőgazdasági őstermelő? Milyen ellátásokra lesz jogosult a december hónapban várható szülése esetén?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a járulékfizetéssel. Az említett hölgy 2012-től az általános szabályok szerint biztosított egyéni vállalkozóként tett eleget (legalább a minimálbér alapulvételével) járulékfizetési kötelezettségének egészen 2013. március 31-ig. Ezt követően viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.
1
31
32
33
55