Szülés határozott idejű munkaszerződés lejárta után

Kérdés: Jogosult valamilyen társadalombiztosítási ellátásra az az édesanya, akinek 2013. október 1-jétől fennálló határozott idejű munkaszerződése 2014. december 20-án lejárt, 2015. január 27-én pedig megszületett a gyermeke?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 40. §-ában foglaltak alapján csecsemőgondozási díjra (régi nevén terhességi-gyermekágyi segélyre) az is jogosult, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítása megszűnését követő 42 napon belül szül. Az édesanya a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Társadalombiztosítási kifizetőhely

Kérdés: Hogyan kell megalapítania a társadalombiztosítási kifizetőhelyet egy cégnek, mire van ehhez szükség, milyen új kötelezettségeket jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […] A Tb-fü-tv. 9. §-ának (1)–(2) bekezdésében foglaltak alapján minden foglalkoztató, amely legalább 100 biztosítottat foglalkoztat, köteles gondoskodni a jogszabályban meghatározott egészségbiztosítási feladatok ellátásáról, és ennek érdekében társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

1954-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Mikortól mehet nyugdíjba az a nő, aki 1954. augusztus 11-én született, három gyerme­ket szült, 30 éves munkaviszonyt tud igazolni, 2012. szeptember 18-án 58 százalékos egészségkárosodása miatt leszázalékolták? A leszázalékolást megelőző 5 évben nem volt meg az 1095 nap biztosításban eltöltött munkaviszony, ezért jelenleg semmilyen ellátásban nem részesül.
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjazás lehetősége 2012. január 1-jétől egyetlenegy esetre szűkült le, és ez nem más, mint a nők negyven év jogosultsági idő alapján történő nyugdíjazása. Ezt az egyetlen nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjazási lehetőséget hagyta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.
Kapcsolódó címke:

Táppénzigény elbírálása igazolatlan távollét esetén

Kérdés: Elbírálható a táppénzigény, vagy határozattal kell elutasítani annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. augusztus 1-jétől 2014. augusztus 15-ig igazolatlanul távol volt, majd 2014. augusztus 16-tól orvosi igazolás alapján keresőképtelen? A dolgozó már kimerítette a tárgyévi betegszabadságát.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló biztosítása az igazolatlan távollét időtartama alatt szünetelt. Az igazolatlan távollét megszűnését követően azonban "helyreállt", hiszen a következő munkanaptól (bár ezt nem közölte) szünetelésre vonatkozó okot nem jelentett be. Mivel a biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi bevallásban annak a részmunkaidős munkavállalónak az arányos szolgálati idejét, aki október hónapban 5 napot dolgozott, 5 nap betegszabadságon volt, és 21 napra táppénzben részesült, bérként pedig 28 ezer forintot kapott?
Részlet a válaszából: […] A '08-as bevallás (1408M-08-as lapjának) 542. sora kéri a munkavállaló arányos szolgálati idejének naptári napjai számát. Ennek kapcsán célszerű röviden az arányos szolgálati időre vonatkozó szabályokkal foglalkoznunk, elő­rebocsátva, hogy – noha az említett rovatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 6 hónapra a rokkantsági ellátásra az a munkavállaló, aki hónapok óta krónikus betegségben szenved, és 2015. január 15-én éri el az utolsó 5 éven belül előírt 1095 napi szolgálati időt az ellátás megállapításához? Az igénylés beadásának napján állhat még munkaviszonyban, részesülhet táppénzben vagy munkanélküli-ellátásban? Milyen rendszeres pénzellátás folyósítása akadályozhatja meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Milyen közterhekkel, illetve kedvezményekkel számoljon a vállalkozás, amennyiben tovább foglalkoztatja a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultsághoz – az egészségügyi feltételen túl – a 2011. évi CXCI. tv. 2. § (1) bekezdése értelmében az szükséges, hogy az igénylő– rendelkezzék a szükséges biztosítási idővel (alapesetben az utolsó 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

1956-ban született nő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének három alapvető feltétele a nyugdíjkorhatár elérése, a szolgálati idő, és a biztosítási jogviszony megszüntetése. A nők kedvezményes nyugdíja esetén szintén öregségi nyugdíjról beszélünk, azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.
Kapcsolódó címke:

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy munkaviszonya

Kérdés: Meg kell szüntetnie a munkaviszonyát egy korhatár előtti ellátásban részesülő személynek abban az esetben, ha betölti a nyugdíjkorhatárt, és öregségi nyugdíjra válik jogosulttá?
Részlet a válaszából: […] Alapesetben nem. A 2011. évi CLXVII. tv. 18. §-ának (1)–(2) bekezdései értelmében, ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától "automatikusan" nyugdíjassá válik, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Szolgálati idő igazolása

Kérdés: Hogyan tudja bizonyítani a munkaviszonyát az az igénylő, aki 2014. október 1-jén töltötte be a nyugdíjkorhatárát, kérte a nyugdíj megállapítását, és kapott egy levelet, amely szerint a munkáltatója 1991-re vonatkozóan nem küldött adatszolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervek a szolgálati időt elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartás alapján veszik figyelembe. Amennyiben a társadalombiztosítási nyilvántartásban egy biztosítási időtartam nem szerepel, azokat az igénylőa) a foglalkoztató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Kisadózó vállalkozói tevékenység GYED folyósítása alatt

Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy fizetés nélküli szabadságon lévő munkaviszonyban álló dolgozó, aki a gyermek egyéves korát követően a GYED folyósításának tartama alatt egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd, és a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választja? Egyéni vállalkozóként is jogosult lesz terhességi-gyermekágyi segélyre, valamint GYED-re abban az esetben, amennyiben ismét babát vár?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának a) alpontja értelmében nem minősül főállású kisadózónak az a kisadózó, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munka­viszonyban áll. Nyilvánvaló, hogy a fizetés nélküli szabadság tartama alatt – noha a GYED folyósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.
1
30
31
32
57