Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: A biztosítási idő rövidsége miatt hátrányosan befolyásolhatja a munkaviszony megszüntetése az ellátásra való jogosultságot annak a munkavállalónak az esetében, aki jelenleg keresőképtelen állományban van, de rövidesen lejár a táppénzes ideje, és a komplex felülvizsgálat alapján várhatóan rokkantsági ellátásra lesz jogosult?
Részlet az állásfoglalásából: […] A biztosítási jogviszony megszüntetése nem befolyásolja hátrányosan a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, sőt egyenesen "előnyös", hiszen a 2011. évi CXCI. tv. 2. §-ának (1) bekezdése jogosultági feltételként írja elő, hogy az igénylő ne folytasson...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. január 19.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra az a főállású kisadózó egyéni vállalkozó, aki 2020. július 1-jétől végzi tevékenységét, fizeti a havi 50 000 forint összegű tételes adót, a szülése várható időpontja 2021. július hónap, és ettől a naptól szeretné igényelni az ellátást? Mi lesz a CSED alapja, ha egyéni vállalkozóként igényli az ellátást? Változik akkor a CSED összege, ha várhatóan 2021. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesít a vállalkozó, ahol a munkabére meghaladja a minimálbér kétszeresét? Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozói tevékenységet, ha munkaviszonyt létesít?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Tbj-tv. 6. § (1) bekezdése i) pontjának értelmében a Kata-tv.-ben meghatározottak szerint a főállású kisadózóként bejelentett személy biztosítottnak minősül, és ez alapján a társadalombiztosítás valamennyi pénzbeli ellátására jogosult lehet. Ezek az ellátások...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. december 15.

Külföldről hazatért munkavállaló szülése

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki 2020. július 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, első gyermeke születését 2020. november közepére várja, és 2020. október 2-től "9"-es kóddal keresőképtelen, ezért jelenleg táppénzben részesül? A munkavállaló 2018. február 1-jétől 2020. április 30-ig Német-országban dolgozott, a biztosítási idő igazolására benyújtotta a kifizetőhelyhez az S041 jelű nyomtatványt.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az EU-s rendeletek értelmében a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások megállapítása szempontjából jelentős, hogy a jogosultságokhoz szükséges biztosítási időket össze lehet számítani. Tehát az EGT-tagállamban (tagállamokban) szerzett biztosítási időszakokat hozzá...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 24.

Táppénzelőzmény

Kérdés: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a táppénzes napok számának göngyölítésénél a segélyezési egyéni lapok kitöltése során? Ha például 2019 májusában 10 nap táppénzben részesült a munkavállaló, és legközelebb 2020 júniusában került újra táppénzre, akkor az előző tíz naphoz hozzá kell göngyölni a 2020-as évi táppénznapok számát? A göngyölt napok száma maximum 365 nap lehet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A segélyezési egyéni lapon kell nyilvántartani a munkavállaló (biztosított) részére folyósított ellátások jogcímét, az ellátás mértékét, napi összegét, a kifizetés időpontját, az ellátás folyósításának idejét (tól-ig időtartam), a folyósítási napok számát, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 24.
Kapcsolódó címke:

Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a 2020. október 21-től tartó keresőképtelenség idejére az a munkavállaló, aki 2020. április 1-jétől 2020. június 28-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt bezárt az üzlet, ahol 2017. október 2. óta folyamatosan dolgozik? Helyesen járt el a munkáltató, amikor elutasította a munkavállaló táppénzigényét, amelyet a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, 2020. május 6-tól május 22-ig tartó keresőképtelenségre tekintettel nyújtott be?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló ugyan 2017. október 2-ától biztosított, de a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt szünetelt a biztosítása. Az Eb-tv. 43. §-ában foglaltak alapján táppénzre az jogosult, aki a biztosításának fennállása alatt válik keresőképtelenné, és a Tbj-tv...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 10.

A mezőgazdasági őstermelő biztosítási jogviszonya

Kérdés: Mire kell figyelnie egy mezőgazdasági őstermelőnek, ha szeretné elkerülni a folyamatos hibaüzeneteket a járulékbevallások beküldése során?
Részlet az állásfoglalásából: […] A mezőgazdasági őstermelők nagyon gyakran elkövetik azt a hibát, hogy nem ugyanazt a biztosítási időt közlik az 58-as adó- és járulékbevallásban, valamint a T1041-es bejelentőlapon. Az eltérések egyik fő oka a mezőgazdasági őstermelői igazolványok érvényesítéséből...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 27.

Ellátások határozott idejű munkaszerződés megszűnése után

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re a munkavállaló, aki második gyermekét 2020. október 12-re várja, és határozott idejű munkaszerződés alapján dolgozott a munkáltatójánál 2018. október 29-től 2019. augusztus 31-ig, és 2019. november 18-tól 2020. szeptember 18-ig? A dolgozó előtte 4 évig dolgozott korábbi munkáltatójánál. Az első gyermek 2019. október 25-én töltötte be a második életévét.
Részlet az állásfoglalásából: […] Nézzük meg a jogosultsági feltételeket. Csecsemőgondozási díjra az a nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és gyermeke a biztosítás tartama alatt, vagy az annak megszűnését követő negyvenkét napon belül születik.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 27.

Örökbefogadóidíj-jogosultság

Kérdés: Jogosult lesz örökbefogadói díjra a 2020. április 1-jétől 2020. december 31-ig tartó határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló 2020. szeptember 1-jétől a 2017. március 20-án született gyermek után, akit 2019. december 1-jén helyeztek ki a háztartásába, és örökbefogadási szándékkal szeptember 1-jétől nevelésbe vette? A dolgozó előző munkaviszonya három évig tartott, és 2020. február 21-én szűnt meg. A munkaviszony megszűnése után hová kell adatot szolgáltatnia a kifizetőhelynek az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az örökbefogadói díj jogosultsági feltételei között van, hogy az örökbe fogadó szülő az ellátásra való jogosultság megnyílásakor biztosítási jogviszonnyal rendelkezzen. Nézzük a többi jogosultsági feltételt. Az örökbe fogadni kívánt gyermek a 2. életévét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 27.
Kapcsolódó címke:

Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Hogyan befolyásolja a dolgozó táppénzjogosultságának időtartamát a veszélyhelyzetre tekintettel 2020. április 1-jétől 2020. június 30-ig fennálló fizetés nélküli szabadság annak a munka-vállalónak az esetében, aki 2020. augusztus 26-tól keresőképtelen? A munkavállaló 15 éve dolgozik a cégnél, a 2020. évre járó betegszabadságát már kimerítette, és a munkáltató az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadság idejére megfizette utána. Hogyan kell eljárnia ebben az esetben a kifizetőhelynek, tekintettel arra is, hogy a továbbiakban több munkavállaló esetében is várható hasonló helyzet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A táppénzre való jogosultság időtartamát a keresőképtelenség első napjához igazodóan a folyamatos biztosításban töltött idő határozza meg. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Nem számít be a megszakítás 30 napi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. szeptember 29.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjjárulék-túlfizetés visszaigénylése

Kérdés: A Tbj-tv. 78. §-a alapján visszakaphatja valamilyen módon a járulékot az a magánszemély, aki az adategyeztetési eljárás során észlelte, hogy 2009-től 3 éven keresztül a megbízási jog-viszonyában is levonták a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy a főállásában a jövedelme meghaladta a nyugdíjjárulék felső határát? A magánszemélynek így jelentős összegű nyugdíjjárulék--túlfizetése keletkezett, amiért cserébe semmilyen szolgáltatásra sem számíthat.
Részlet az állásfoglalásából: […] A július 1-jén hatályba lépett új Tbj-tv. 78. §-a bizonyos feltételek mellett valóban lehetővé teszi, hogy a magánszemély elévülési időn túl is "visszakaphassa" a jogviszonyával kapcsolatban nem jogszerűen, azaz tulajdonképpen "feleslegesen" megfizetett nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. szeptember 15.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
16
17
18
…
58