Találati lista:
1141. cikk / 5153 Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény
Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
1142. cikk / 5153 Ellátások határozott idejű munkaszerződés megszűnése után
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re a munkavállaló, aki második gyermekét 2020. október 12-re várja, és határozott idejű munkaszerződés alapján dolgozott a munkáltatójánál 2018. október 29-től 2019. augusztus 31-ig, és 2019. november 18-tól 2020. szeptember 18-ig? A dolgozó előtte 4 évig dolgozott korábbi munkáltatójánál. Az első gyermek 2019. október 25-én töltötte be a második életévét.
1143. cikk / 5153 Örökbefogadóidíj-jogosultság
Kérdés: Jogosult lesz örökbefogadói díjra a 2020. április 1-jétől 2020. december 31-ig tartó határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló 2020. szeptember 1-jétől a 2017. március 20-án született gyermek után, akit 2019. december 1-jén helyeztek ki a háztartásába, és örökbefogadási szándékkal szeptember 1-jétől nevelésbe vette? A dolgozó előző munkaviszonya három évig tartott, és 2020. február 21-én szűnt meg. A munkaviszony megszűnése után hová kell adatot szolgáltatnia a kifizetőhelynek az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében?
1144. cikk / 5153 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
1145. cikk / 5153 Megbízottak biztosítási kötelezettségének elbírálása
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget azoknak a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akiket pályázatok keretében foglalkoztat a megbízójuk az alábbiak szerint? A munkavállalók egyszerre több pályázatban is dolgoznak, így több megbízási jogviszony van érvényben. Egy pályázaton belül havonta, rendszeresen teljes hónapra kapnak megbízási díjat bizonyos feladatokra, de a rendszeres megbízási díj mellett előfordul, hogy ugyanahhoz a pályázathoz kapcsolódóan egy másik feladat ellátása miatt még adott hónapon belül egy napra is kapnak külön megbízási díjat. Például egy megbízott munkavállaló a havi rendszeres 47 100 forintos megbízási díj mellett még ugyanabban a hónapban kap egy napra 15 000 forintot ugyanazzal a pályázattal összefüggésben.
1146. cikk / 5153 Kft. tulajdonos ügyvezetője
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy kft. tulajdonos ügyvezetője után, aki ingyenes megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó is? A tulajdonos a cégben ténylegesen nem dolgozik, mert a tevékenységet alkalmazottak végzik.
1147. cikk / 5153 GYES-ben részesülő ügyvezető szülése
Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy kft. új ügyvezetőjét, aki 2020. október 1-jétől ingyenes megbízás keretében látja el a teendőit, és egyébként GYES-ben részesül? Az új ügyvezető a megbízása előtt heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyban dolgozott a társaságnál. Maradhat ügyvezető az érintett személy, ha majd CSED-ben részesül, tekintettel arra, hogy második gyermekének születése 2021. januárban várható?
1148. cikk / 5153 Minimumjárulék betegszabadság alatt
Kérdés: A betegszabadság tartamára is fennáll a munkáltató minimumjárulék-fizetési kötelezettsége?
1149. cikk / 5153 Nem főállású kisadózó
Kérdés: A Kata-tv. szerint nem minősül főállásúnak az a kisadózó sem, aki a Felsőokt-tv. szerinti felsőoktatási intézményben folytat tanulmányokat. Megfelel a Kata-tv.-ben előírt feltételnek a Budapesten található Tan Kapuja Buddhista Főiskola, tehát aki itt folytat tanulmányokat, az kisadózóként nem minősül főállásúnak? Hogyan alakul a kisadózói státusz abban az esetben, ha az érintett egyházi személyként biztosítottá válik?
1150. cikk / 5153 Elmaradt munkabér
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a levonandó járulékokat annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonyát 2020. június 15-én szüntette meg a munkáltató, de ezután – tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszüntetése körül bonyodalmak adódtak – a foglalkoztató az ügyvédje tanácsára úgy döntött, hogy utólagosan elmaradt munkabér címén még 2 havi munkabérének megfelelő összeget fizet ki a dolgozónak 2020. október hónapban? Az érintett személy szeptember 10-től 40 év jogosultsági idejére tekintettel kedvezményes nyugdíjban részesül.
