Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a kérdésben említett volt egyetemi hallgató – biztosítási jogviszony híján – a diákigazolvány érvényességi ideje + 45 nap lejártát követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lenne kötelezett. Jelen esetben viszont van fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Rehabilitációs ellátásban részesülő társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyt érdemes választani egy 2014 óta rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében, aki egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja, emellett egy betéti társaság beltagja, és meg szeretné tartani az ellátását, ugyanakkor a lehető legkisebb összegű járulékot szeretné fizetni?
Részlet a válaszából: […] A felvetett kérdések megválaszolása érdekében alapvetően három fontos előírásból kell kiindulnunk.Az első a 2011. évi CXCI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése, miszerint a rehabilitációs ellátás mellett maximum heti 20 órás munkaidőben szabad keresőtevékenységet folytatni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Betéti társaság tagjának pótlékai

Kérdés: Jogosult délutáni pótlékra egy háziorvos, aki társas vállalkozóként működik közre a saját betéti társaságában, illetve az asszisztense, aki szintén ebből a társaságból kapja a jövedelmét abban az esetben, ha az egyik héten 8-16 óra között, a másik héten pedig 12-20 óra között rendelnek, tehát a beosztás szerinti napi munkaidejük kezdő időpontja változó? A 20.00 óráig tartó rendelést az önkormányzat írta elő.
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság bel- és kültagja akkor minősül az adó- és járulékfizetési szabályok szempontjából társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Betéti társaság nyugdíjas végelszámolója

Kérdés: Felveheti egy összegben a megbízási díját a végelszámolás befejezése előtt a társaság végelszámolását végző nyugdíjas beltag, aki megbízási jogviszonyban végzi feladatait? Be lehet egy alkalommal vallani a '08-as bevallásban a megbízási díjat és járulékait?
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése értelmében a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó társas vállalkozásai

Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a társas vállalkozásaiban az a nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót, amely egyébként tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, és emellett egy betéti társaság személyesen közreműködő kültagja, valamint egy kft.-ben is társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt – és ez a válasz érdekében fontos – pontosítsuk a kérdés egy téves állítását. A Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó kisadózóként valóban nem minősül főállásúnak a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Ellátások második gyermek születése esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult az édesanya a második gyermeke születésekor az alábbi esetben? Az igénylő első gyermeke 2013. június 8-án született. A szülés után TGYÁS-t kapott, majd a gyermek kétéves koráig GYED-et folyósított számára a kifizetőhely, de időközben 2014. június 30-án megszűnt a több mint tíz éve fennálló munkaviszonya. A GYES-t nem igényelte meg a GYED lejártát követően, mert azt hitte, hogy az ellátást továbbra is folyamatosan kapni fogja. 2015. október 5-től napi 4 órás munkaviszonyt létesített egy betéti társaságnál, ahol felhívták a figyelmét, hogy meg kell igényelnie a GYES-t, amit meg is tett, de visszamenőleg csak két hónapra folyósították az ellátást. Az édesanya második gyermekét 2015. november 19-re várja.
Részlet a válaszából: […] A szülést követő első pénzbeli ellátás a csecsemőgondozási díj. A jogosultság fő feltétele a szülést megelőző két éven belüli 365 nap biztosítási idő megléte, és az, hogy az igénylő a biztosítás tartama alatt szüljön. Jelen esetben az édesanya a 2015. november 19-re...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 10.

Korhatár előtti ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Befolyásolja bármilyen formában a korhatár előtti ellátást egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjének jövedelme, aki munkaviszonyában a minimálbérrel megegyező összegű munkabért kap, ezért a társaságban csak az egyszerűsített vállalkozói adóval csökkentett jövedelmet veszi fel? Hogyan számít be a kereseti korlátba ez a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társas vállalkozás – ügyvezetésre tekintettel – társas vállalkozónak minősülő tagjáról van szó, aki nem kiegészítő tevékenységet folytat ugyan (hiszen nem saját jogú nyugdíjas), de rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
Részlet a válaszából: […] A többes – egyidejűleg egyéni és társas vállalkozói vagy több társas vállalkozói – jogviszony vonatkozásában mindössze két korlátozó előírásra kell tekintettel lennünk.Egyrészt az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében nem lehet egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van annak a nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak, aki egy betéti társaságban is közreműködik, ahol megfizetik utána a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy egyidejűleg egyéni és társas vállalkozói, mégpedig – saját jogú nyugdíjas státuszára tekintettel – kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó jogviszonyban áll. A Tbj-tv. 38. §-ának (1) bekezdése értelmében több jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Bt. beltagjának CSED-jogosultsága

Kérdés: Dolgozhat tovább a betéti társaságban az a kismama, aki várhatóan szeptember közepén szül, több éve fennálló munkaviszonya mellett egy bt. beltagja is, ahol 2013-tól 2014. év végéig kisadózóként volt bejelentve, 2015. január 1-jétől pedig részmunkaidős munkaviszonyban áll, és a főállású munkahelyén keresőképtelen állományban van? Jogosult lesz CSED-re a betéti társaságban fennálló jogviszonyára tekintettel, illetve hol kell benyújtania az erre vonatkozó igényét? A kismama főállású munkahelyén társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 43. §-ának (2) bekezdése értelmében az egy­idejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.
1
11
12
13
42