Béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások közterhei

Kérdés: Továbbra is havonta kell bevallani és megfizetni a szociális hozzájárulási adót a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások után, vagy erre a közteherre is vonatkozik az Szja-tv. 2024. január 1-jétől hatályos új szabályozása a negyedéves kötelezettségről? Hol található a Szocho-tv.-ben az erre vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az Szja-tv. 69. §-a (5) bekezdésének módosított a) pontja értelmében az Szja-tv. 70. és 71. szakaszában foglalt juttatások után 2024. január 1-jétől a közterheket a kifizetőnek - eltérő rendelkezés hiányában - a juttatás hónapját magában foglaló negyedév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Külföldi állampolgárnak adott cafeteria szociális hozzájárulási adója

Kérdés:

Valóban szociálishozzájárulásiadó-alapot képez szeptembertől a német állampolgárságú ügyvezető részére adott cafeteriajuttatás? Hol található az erre vonatkozó jogszabály?

Részlet a válaszából: […] Indokolt a kérdés, mivel ezzel összefüggésben a közelmúltban (egészen pontosan augusztus 14-ével) módosult a Szocho-tv.A jogszabály 5. §-ának (6) bekezdése augusztus 13-ig akként rendelkezett, hogy nem terheli adófizetési kötelezettség a Tbj-tv. szerint külföldinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szociális hozzájárulási adó külföldi munkavállaló után

Kérdés:

Helyesen jár el a munkáltató, ha a külföldinek minősülő harmadik országbeli (ukrán, Fülöp-szigeteki, koreai, kirgiz) munkavállalók részére adott béren kívüli juttatások és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után csak személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget teljesít, szociális hozzájárulási adót nem?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének h) pontja értelmében nem keletkezik az 1. § (1)–(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – a Tbj-tv. szerint külföldinek minősülő személynek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] A kisvállalati adózásban valóban nagyon fontos a személyi jellegű kifizetések meghatározása, hiszen az nagymértékben befolyásolja az adófizetési kötelezettség összegét, tekintve, hogy a kisvállalati adó alapja nem lehet alacsonyabb, mint a személyi jellegű kifizetések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Nyugdíjas munkavállaló béren kívüli juttatása

Kérdés: Hogyan kell eljárni a munkavállaló SZÉP Kártyájára utalt, illetve ezután utalásra kerülő összeggel abban az esetben, ha 2019. április 28-ától nyugdíjasnak minősül? A dolgozó még nem kapta meg a határozatot a nyugdíjas státuszáról, de már betöltötte a korhatárt, így a munkáltató attól az időponttól a nyugdíjasokra vonatkozó szabályok alapján alkalmazza. Helyesen járt el a munkáltató, ha a dolgozó kijelentése megtörtént, az április havi munkabérét pedig megosztották az egyéni járulékok és a szociális hozzájárulási adó helyes megfizetésének érdekében?
Részlet a válaszából: […] A szociális hozzájárulási adó, illetve egyéni járulék összegének a megállapítása vonatkozásában helyesen járt el a munkáltató. Noha a munkavállaló jogviszony megszűnése nélküli nyugdíjassá válásával kapcsolatos járulékfizetés megállapítására jelenleg nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Egyes meghatározott juttatások ehója

Kérdés: Hogyan kerülheti el a külföldiek után keletkező egészségügyihozzájárulás-bevallási és -fizetési kötelezettséget egy magyar kft., amely külföldön rendezett éves régiós értékesítési konferenciá­ján egyes meghatározott juttatásokat, pl. üzleti ebédet juttat a résztvevőknek, amelynek 1,19-szeres értéke után megfizetik a személyi jövedelem­adót? A konferencia résztvevőinek 10 százaléka belföldi illetőségű, a többi EU-s, illetve harmadik országbeli állampolgár.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a szerint az egészségügyi hozzájárulás1. vagy a kifizetőt terheli a Tbj-tv. szerint belföl­dinek minősülő magánszemélynek juttatott – az Eho-tv.-ben meghatározott – jövedelem után,2. vagy a Tbj-tv. szerint belföldinek minősülő magánszemélyt terheli az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Cafeteriajogosultság

Kérdés: A cafeteriaszabályzatban a munkáltató rendelkezhet úgy, hogy meghatározott jogcímeken, illetve meghatározott ideig távol lévő munkavállalók (pl. szülési szabadság, CSED, GYED, GYES, fizetés nélküli szabadság stb.) nem részesülnek cafeteriajuttatásban, azaz a munkáltató a cafeteriajuttatásra való jogosultságot kötheti a tényleges munkavégzéshez?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszerben is adható béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a szabályozza.A béren kívüli juttatások esetén az Szja-tv. nem fogalmaz meg olyan elvárást, hogy abban minden munkavállaló azonos mértékben részesüljön. A szabályok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Munkáltató által nyújtott internethasználat díjának közterhei

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség keletkezik a munkáltató által nyújtott internethasználat díja után?
Részlet a válaszából: […]  A személyijövedelemadó-kötelezettségre vonatkozóan pontoseligazítást ad a 2011/30. Adózási kérdés, amelyet az alábbiakban – apróváltoztatásokkal – teljes terjedelmében közlünk.Munkahelyi internethasználatAz Szja-tv. 4. § (2) bekezdése szerint: nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások szakképzési hozzájárulása

Kérdés:

Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után?

Részlet a válaszából: […]   A Szakhoz-tv. 3. § (1) bekezdése értelmében a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja. A Tbj-tv. 21. § b) pontja úgy rendelkezik, hogy nem képezi a társadalombiztosítási járulék, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.