319 cikk rendezése:
241. cikk / 319 Találmány eho-ja
Kérdés: Hány százalék eho-t kell fizetni a bejelentett (szabadalmaztatott) találmány esetén – kifizetőként az olyan feltaláló után, aki nem alkalmazott a cégnél, – illetve a munkaviszonyban álló dolgozó után? Milyen fizetési kötelezettsége van a feltalálónak?
242. cikk / 319 Egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében járó ellátás
Kérdés: Mire jogosít az újonnan bevezetett 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék?
243. cikk / 319 Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyfélszolgálatai
Kérdés: A sok költözés után hol intézhetik ügyeiket a Fővárosi és Pest mMegyei EP fennhatósága alá tartozó ügyfelek?
244. cikk / 319 Olasz ügyvezető megbízási díja
Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
245. cikk / 319 Külföldi munkavállaló részére adott természetbeni juttatás
Kérdés: Kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást levonni abban az esetben, ha egy külföldi munkavállaló adóköteles természetbeni juttatásban részesül?
246. cikk / 319 Külföldi tanulmányokat folytató gyermek figyelembevétele a családi pótlék folyósításánál
Kérdés: Egy háromgyermekes munkavállaló egy gyermek után kap családi pótlékot, a másik gyermeke egyetemista, a harmadik főiskolás. A főiskolás gyermek 2006. július hóban az USA-ba megy, és valószínűleg ott folytatja tanulmányait. Beszámítható gyermek marad-e a családi pótlék összegének megállapításánál, és milyen igazolást kell bekérni a szülőtől, illetve a főiskoláról a külföldi tanulmányok idejére?
247. cikk / 319 Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása
Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
248. cikk / 319 Eltartott hozzátartozó jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: Egy társas vállalkozó feleségének lejárt a gyermeknevelési támogatásra való jogosultsága. Az édesanya továbbra sem szeretne munkába állni. Milyen lehetősége van arra, hogy egészségbiztosításra és nyugellátásra jogosultságot szerezzen?
249. cikk / 319 Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei
Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
250. cikk / 319 Munkavállalók átadása
Kérdés: Egy kft. tulajdonos-üzletvezetője bérbe kívánja adni a cége által működtetett éttermet. A bérbevevő a kft. alkalmazásában álló munkavállalókat is átvenné, de azt szeretné, ha még kb. 2 hétig az eredeti munkáltató alkalmazásában állnának. Ez alatt az időszak alatt az átvevő el tudná dönteni, hogy mely alkalmazottakra tart igényt, és kikre nem. Megoldható-e ez a dolgozók kölcsönbeadásával? Hogyan történhet meg az átadás úgy, hogy se az átadó, se az átvevő, se a dolgozók érdekei ne sérüljenek?
