137 talált cikk az átalányadózó kifejezésre

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?

Kérdés: Megtarthatja főállású státuszát a nappali tagozatos főiskola mellett egy fiatal gazda, aki nagy összegű támogatást nyert egy pályázaton, amelynek a feltétele volt, hogy főállásban végezze a tevékenységét, viszont 5 éven belül el kell végeznie egy felsőfokú oktatási intézmény által indított képzést is?
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?

Kérdés: Milyen járulékfizetésre kötelezett az áta­lány­adózást választó nyugdíjas egyéni vállalkozó?

Kérdés: Valóban nem kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki gyermeknevelési támogatásban részesül, és mellette folytatja a vállalkozási tevékenységét?

Kérdés: Kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni az után az átalányadózó egyéni vállalkozó után, aki jelenleg nappali tagozatos főiskolai hallgató? A NAV két ellenkező értelmű tájékoztatást adott telefonon, az egyik szerint csak akkor kell fizetni, ha ki is veszi a jövedelmet, a másik szerint az átalányadó alapja után van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.

Kérdés: Mi a különbség egy heti 36 órás biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó 2013 első, illetve második félévi járulékfizetési kötelezettsége között?

Kérdés: Melyik jogviszonya lesz az elsődleges annak a magánszemélynek, aki 2012-ben önálló tevékenységként állattenyésztést kezdett, 2013-ban családi gazdálkodóként nyilvántartásba vették, és egyidejűleg egy gazdasági társaságban személyesen közreműködő tagként az ügyvezetői teendőket is ellátja? Biztosítottá válik a családi gazdaságba belépő feleség, aki jelenleg szintén egy kft. tagja, de személyesen nem működik közre a tevékenységben? Mindketten megfelelnek a Tbj-tv. 5. §-a i) pontjában megfogalmazott feltételeknek. Amennyiben a családi gazdaságban végzett tevékenység után kell megfizetnie a közterheket, akkor csak 2014-től alkalmazhatja az árbevétel 20 százaléka utáni járulékfizetést? Kell egészségügyi hozzájárulást fizetni a családi gazdálkodásban közreműködő saját jogú nyugdíjas édesanya után?

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kedvezmény illeti meg azt a tételes adózást választó egyéni vállalkozót, aki Down-szindrómás gyermekével jelenleg GYES-en van? A gyermek elmúlt 3 éves, a GYES a gyermek 10 éves koráig jár.

Kérdés: Egy gépjárműjavítást (TESZOR 45.20) végző kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó 75 százalékos költséghányad elszámolásával állapíthatja meg a jövedelmét?