141 talált cikk az átalányadózó kifejezésre

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.

Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetnie egy nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozónak? Ha igen, akkor mi ennek az alapja?

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?

Kérdés: Megtarthatja főállású státuszát a nappali tagozatos főiskola mellett egy fiatal gazda, aki nagy összegű támogatást nyert egy pályázaton, amelynek a feltétele volt, hogy főállásban végezze a tevékenységét, viszont 5 éven belül el kell végeznie egy felsőfokú oktatási intézmény által indított képzést is?
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?

Kérdés: Milyen járulékfizetésre kötelezett az áta­lány­adózást választó nyugdíjas egyéni vállalkozó?

Kérdés: Valóban nem kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki gyermeknevelési támogatásban részesül, és mellette folytatja a vállalkozási tevékenységét?

Kérdés: Kell járulékokat, illetve szociális hozzájárulási adót fizetni az után az átalányadózó egyéni vállalkozó után, aki jelenleg nappali tagozatos főiskolai hallgató? A NAV két ellenkező értelmű tájékoztatást adott telefonon, az egyik szerint csak akkor kell fizetni, ha ki is veszi a jövedelmet, a másik szerint az átalányadó alapja után van járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.