Találati lista:
101. cikk / 181 Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása
Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
102. cikk / 181 Egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Mi az oka annak az ellentmondásnak, hogy a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező, vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó lényegében nem fizet járulékot, ha nem számol el kivétet, ezzel szemben az átalányadózó, 40 százalékos költséghányadot alkalmazó egyéni vállalkozó szintén heti 36 órás munkaviszony mellett akár a minimálbérnél magasabb összeg után is köteles megfizetni a járulékokat?
103. cikk / 181 Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Lehetséges, hogy a biztosított mezőgazdasági őstermelő, akinek tavaly támogatással együtt 4,5 milliós bevétele volt, az szja-bevallásában 0 forintos szociálishozzájárulásiadó-bevallási és -fizetési kötelezettséget hozzon ki?
104. cikk / 181 Őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Valóban megszűnt a mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója? Változtak ezzel összefüggésben a járulékfizetésre vonatkozó szabályok is?
105. cikk / 181 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Dönthet úgy az átalányadózó egyéni vállalkozó, hogy a minimálbérnél magasabb összeg után fizeti meg a járulékokat, tekintettel arra, hogy jogszabályok értelmében a járulék alapja legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum, amiből szó szerinti értelmezésben az következik, hogy a járulékalapja ennél magasabb is lehet?
106. cikk / 181 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
107. cikk / 181 Átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Módosítani kell visszamenőlegesen az átalányadó alapját annak az egyéni vállalkozónak, akinek 2017. október hónapban lesz meg a 40 év jogosultsági ideje, és élni is szeretne a nyugdíjjogosultságával, így nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozóként a költséghányada 40 helyett 25 százalék lesz? Amennyiben igen, akkor hogyan befolyásolja ez a nyugdíja összegét, hiszen magasabb lesz az átalányadó alapja, és önellenőrzés után – többek között – nyugdíjjárulékot is be kell még fizetnie?
108. cikk / 181 Spanyolországban tanuló magyar egyetemista egyéni vállalkozása
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy Spanyolországban tanuló nappali tagozatos magyar egyetemistának, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként működik? Van valamilyen spe-ciá-lis szabály erre az esetre, illetve működtethető úgy az itthoni vállalkozás, hogy a vállalkozó nem tartózkodik Magyarországon?
109. cikk / 181 Nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozó nyugdíjjáruléka
Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetnie egy nyugdíjas átalányadózó egyéni vállalkozónak? Ha igen, akkor mi ennek az alapja?
110. cikk / 181 Adószámos magánszemély tevékenysége
Kérdés: Folytathat gépjármű-bérbeadási tevékenységet egy adószámos magánszemély, vagy ehhez egyéni vállalkozónak kellene lennie? Amennyiben igen, akkor tud költséget elszámolni a tevékenysége alapján?
