Elvált házastárs özvegyi nyugdíja

Kérdés: Kaphat-e özvegyi nyugdíjat elhunyt férje után a 20 éve elvált feleség abban az esetben, ha a válás után a férj hajléktalan lett, de az állandó bejelentett lakcíme a felesége lakása maradt?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági nyugdíjasként halt meg.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Özvegyi nyugdíj

Kérdés: Jogosult-e az ideiglenes özvegyi nyugdíjat követő özvegyi nyugdíjra az az 1945-ben született özvegy nő, akinek munkaviszonya vagy egyéb kötelezettséggel járó jogviszonya soha nem volt?
Részlet a válaszából: […] ...özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, rokkant, vagy házastársa jogán legalább kettő árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Választás a nyugellátások között

Kérdés: Mikor, milyen esetekben áll fenn az a lehetőség, hogy az özvegy választhat a saját jogú és a volt házastárs nyugdíja között? Egy nő már saját jogú nyugdíjban részesült, amikor férje meghalt. 2002. március 16-tól 2003. március 16-ig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, 2003. március 16-tól egy határozat alapján 20 százalékos özvegyi nyugdíj illeti meg, hivatkozással a Tny-tv. 50. § (2) bek. B pontjára.
Részlet a válaszából: […] ...özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, rokkant, vagy házastársa jogán legalább kettő árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejét foglalja magába, meghatározott időegységre vonatkozóan. A munkaidőkeret alkalmazását általában a munkakör, illetve a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenység jellege indokolja. A munkaidőkeretet, a napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Találmányi díj közterhei

Kérdés: Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni a belföldi magánszemély részére kifizetett licencedíj (találmány) után?
Részlet a válaszából: […] ...területén. A találmányra szabadalmat kell adni, ha a találmány a Tal-tv.-ben meghatározott követelményeket kielégíti, és nincs kizárva a szabadalmi oltalomból, továbbá bejelentése is megfelel a Tal-tv.-ben megszabott feltételeknek. A szabadalmas hasznosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Nyugdíjtörvények változása 2004-ben

Kérdés: Melyek a nyugellátások megállapítását érintő legfontosabb változások 2004-ben?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-je előtt megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, valamint az 1998 előtt megállapított mezőgazdasági szövetkezeti és növelt összegű szakszövetkezeti járadék, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Özvegyi nyugdíj feléledése

Kérdés: Feléled-e az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága, és ha igen, mikortól annak a nőnek, aki férje halála után 1993. május 11-től kisebbik lánya tanulmányainak befejezéséig, 1998. június 30-ig részesült az ellátásban? A nő 2007 szeptemberében tölti be 57. életévét, ekkor 38 éves munkaviszonya alapján előrehozott nyugdíjat szeretne igényelni.
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági nyugdíjasként halt meg.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Átmeneti járadékban részesülő nő nyugdíjellátása

Kérdés: 1945-ben született, 34 év szolgálati idővel rendelkező nő átmeneti járadékban részesül. 2000 októberétől özvegy, egyedülálló. Özvegyi nyugdíjra nem jogosult, elhelyezkedni a kora miatt és munkahely hiányában nem tud. Van-e lehetőség valamilyen ellátás méltányosságból történő igénylésére?
Részlet a válaszából: […] ...főigazgatója, a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv vezetője az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, vagy rokkant, illetőleg árva részére kivételes nyugellátást állapíthat meg, illetve ezen személyek, vagy legalább két árvaellátásra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Pályakezdő beléptetése a magánnyugdíjpénztárba

Kérdés: Egy dolgozó 2001. július 23-án lépett – első ízben – munkaviszonyba. A magánnyugdíjpénztár szervezője pályakezdőként beszervezte tagnak az Mny-tv. 3. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel 2003. január 1-jén még nem töltötte be a 30. életévét. A magánnyugdíjpénztár által 2003. május 6-án kiadott tagsági okirat záradéka szerint 2003. március 26-án érkezett a belépési nyilatkozat a pénztárba, a magánnyugdíjpénztár ezt elfogadta, és a tagot 2001. július 23-tól a pénztárba befogadta 1998. július 1.-2001. december 31. között pénztárt választó pályakezdő jogcímén. Dolgozónktól a munkaviszonyának a kezdetétől jelenleg is a mindenkor esedékes nyugdíjjárulékot vontuk le, és utaltuk át az APEH-nak. Jogos-e a visszamenőleges beléptetés 2001. július 23-ával, mivel a dolgozó 2002. január 1.-december 31. között választhatott volna, hogy akar-e pénztártag lenni, vagy visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, illetve mikortól jogos a pénztár tagdíjkövetelése?
Részlet a válaszából: […] ...Tehát a szóban forgó dolgozó 2003. január 1-jétől ismét tagságra kötelezetté vált, tekintet nélkül arra, hogy a kötelező pénztárválasztása, illetve a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony létesítése 2001. évben nem történt meg. Az Mny-tv. 22....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Keresőképtelenség igazolása

Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelen beteg. Az első 15 munkanapra betegszabadság címén távolléti díjban részesült. A betegszabadság lejártát követően is keresőképtelen, de táppénzre nem jogosult. Milyen igazolással igazolhatja a keresőképtelenségét?
Részlet a válaszából: […] ...közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
1
27
28
29
30