6739 talált cikk az Art. kifejezésre

Kérdés: Köteles a munkáltató a közalkalmazott kérése alapján a teljes munkaidős foglalkoztatás részmunkaidős foglalkoztatássá történő módosítására, illetve köteles-e a munkáltató a közalkalmazott részére másik olyan munkakört felajánlani, amelyben őt részmunkaidőben tudná foglalkoztatni az alábbi esetben? Egy pénzügyi ügyintéző munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nő második gyermeke után gyermekgondozás céljából 2015. december 15-ig van fizetés nélküli szabadságon, ezért a munkáltató 2015. november hónapban értesíti, hogy a fizetés nélküli szabadsága lejár, és kéri, hogy tájékoztassa a munkáltatót arról, hogy milyen időponttól kíván munkát végezni, illetve hogy a részére járó ki nem adott éves rendes felhalmozott szabadság kiadása tekintetében mikor tud intézkedni a munkáltatói jogkör gyakorlója. A közalkalmazott írásban arról tájékoztatja a munkáltató gazdasági igazgatóját, hogy a kinevezési okiratában meghatározott teljes munka­idős foglalkoztatást a fizetés nélküli szabadság lejártát követő visszatérésekor nem tudja fenntartani, legfeljebb napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásban tudná a munkáját végezni.

Kérdés: Hogyan befolyásolja a gyermektartásdíj-fizetési kötelezettséget, ha pénzintézeti tartozás miatt az önálló bírósági végrehajtó munkabérletiltást ad ki a munkáltatónak? A munkabérből jelenleg negyven százalék mértékű gyermektartást fizet a dolgozó.

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a kismama, aki 2 éves gyermekével jelenleg GYES-en van, eközben 2015. október 1-jétől munkát vállalt egy másik munkáltatónál, 2016 áprilisára várja következő gyermekét, és 2015. november 2-től veszélyeztetett terhesként keresőképtelenné válik? Mi lesz ebben az esetben a táppénz alapja? Melyik jogviszony alapján kell megállapítani a csecsemőgondozási díjat, és ennek az ellátásnak mi lesz az alapja? A munkavállaló fenn kívánja tartani az eredeti munkaviszonyát, amely már 2010-től fennáll.

Kérdés: Mi lesz a második gyermek jogán igényelt CSED alapja a munkáltatónál 2009. november 9-től fennálló folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkező kismama esetében, akinek a második gyermeke 2015. szeptember 8-án született, a 2014. április 22-én született első gyermekével terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt 2014. április 2-től, majd azt követően 2015. április 22-ig GYED-ben részesült, 2015. április 23-tól 2015. július 6-ig szabadságot vett igénybe, majd a második gyermek születéséig táppénzt kapott? Az első gyermek jogán igénybe vett terhességi-gyermekágyi segély alapja 7746,13 Ft (100 százalék) volt.

Kérdés: Mennyi időre jogosult táppénzre az a dolgozó, aki 2014. augusztus 30-tól 2015. augusztus 29-ig táppénzben részesült, 2015. augusztus 31-től 2015. október 8-ig szabadságon volt, majd 2015. október 9-től ismét betegállományba került?

Kérdés: Jogosult lesz az 5 százalékos nyugdíjemelésre az a személy, aki 10 hónapot dolgozott megbízási szerződés alapján?

Kérdés: Figyelembe vehető a rendszeres szociális járadék, illetve a rehabilitációs járadék időtartama az öregségi nyugdíj megállapításánál?

Kérdés: Adójogi szempontból hogyan kell minősíteni a tanulmányi szerződésből eredő követelést? Bruttóban vagy nettóban követelheti vissza a munkáltató a tanulmányi szerződés alapján fizetett tanfolyami költségeket, illetve a szorgalmi időszakra és a vizsgaidőszakra tekintettel a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére fizetett távolléti díjat? Hogyan kezelje a munkáltató azt az időszakot, amelyre tekintettel visszaköveteli a kifizetett munkabért? Át kell minősíteni ezt az időszakot igazolt nem fizetett távollétnek?

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek két magánszemély által újonnan alapított kft.-ben a tagok után abban az esetben, ha mindketten ügyvezetők, de ezért nem részesülnek díjazásban? Az egyik tag Franciaországban dolgozik, és ott biztosított, a másik tag pedig tagja és ügyvezetője egy egyszemélyes kft.-nek, ahol nem részesül díjazásban, mindezen túl egyéni vállalkozó is, és az egyéni vállalkozásában fizeti a járulékokat.

Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a társas vállalkozásaiban az a nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót, amely egyébként tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, és emellett egy betéti társaság személyesen közreműködő kültagja, valamint egy kft.-ben is társas vállalkozó?