203 cikk rendezése:
191. cikk / 203 Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
192. cikk / 203 Ügyvédi iroda tagjának önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíja
Kérdés: Fizethet-e az ügyvédi iroda a tagja részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíjat adó- és járulékmentesen, ha a tag nem áll munkaviszonyban, és a foglalkoztatási hozzájárulás nem éri el a minimálbért?
193. cikk / 203 RSZJ-ben részesülő munkavállaló keresete
Kérdés: Van-e valamilyen korlátozás annak a munkavállalónak a keresetére vonatkozóan, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, és RSZJ-ben részesül? Igénybe vehet-e fogyatékossága miatt adókedvezményt?
194. cikk / 203 Személyijövedelemadó-kedvezmény
Kérdés: Érvényesítheti-e egy egyéni vállalkozó vagy egy kft. tagja a 30 százalékos személyijövedelemadó-kedvezményt abban az esetben, ha felnőttképzésben vesz részt?
195. cikk / 203 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
196. cikk / 203 Adókedvezmény visszamenőleges igénybevétele
Kérdés: Az Szja-tv. 3. § 72/h pontja (módosítva a 2002. évi XLII. törvénnyel) értelmében "Személyijövedelemadó-terhet nem viselő járandóság":"h) az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő mérkőzésvezető részére e tevékenységgel összefüggésben juttatott jövedelemnek a mérkőzésenként 5 ezer forintot, de legfeljebb adóévenként 50 000 forintot meg nem haladó része."Aki ezt januártól nem vette igénybe, az mostantól kezdődően év végéig igénybe veheti-e? Költségelszámolás esetén igénybe vehető-e ez a kedvezmény?
197. cikk / 203 Családi kedvezmény
Kérdés: Jár-e a három gyermek utáni gyerekkedvezmény, és meg lehet-e osztani abban az esetben, ha a három gyermeket nevelő, élettársi kapcsolatban élő pár mindkét tagjának van egy-egy vér szerinti gyermeke, és van egy közös gyermekük is?
198. cikk / 203 A végkielégítés nyugdíjjárulékának adókedvezménye
Kérdés: 2003 márciusában kifizetett (3 havi) 300 000 forint végkielégítés 20 százalék adóelőlege csökkenthető-e a levont 8,5 százalékos nyugdíjjárulék 25 százalékával, vagy csak az éves bevallásban érvényesíthető?
199. cikk / 203 Választott tisztségviselők tiszteletdíja
Kérdés: Önkormányzati tisztségviselőknek havi 15 000 forint tiszteletdíjat irányoz elő a költségvetés. A tisztségviselők azonban nem kérik a tiszteletdíj kifizetését, úgy rendelkeztek, hogy alapítványnak, egyháznak kérik az átutalását. Kell-e járulékot fizetni e tiszteletdíjak összege után?
200. cikk / 203 Családi kedvezmény és pótszabadság
Kérdés: Egy női munkavállalónak három gyermeke van. Két idősebb gyermekének édesapjától elváltan él, harmadik gyermekének édesapjával közös háztartásban, élettársi viszonyban. Jogosult-e a harmadik gyermek apja mind a három gyermek után igénybe venni a gyermekek után járó pótszabadságot, valamint az adókedvezményt?