Járulékalapot képező jövedelem bejelentése

Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének a) pontja szerintifoglalkoztatott, az egyéni és társas vállalkozó esetén a járulékalapot képezőjövedelem, illetve az adóelőleg-alap összege a bérszámfejtés (bérelszámolás)eredményeként állapítható meg, ebből következően az Art. 23. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Olasz ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
Részlet a válaszából: […] ...személyadóköteles bevétele után megállapított és levont adót a kifizetést követő hó12-éig kell a kifizetőnek megfizetnie. Az adóelőleg alapja önállótevékenységből származó bevétel esetében a bevételből a magánszemélynyilatkozata szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...az errea célra rendszeresített nyomtatványon bejelentést tehet az állami adóhatóságnaka járulékalapot képező jövedelem, illetve adóelőleg-alap mértékéről a Tbj. 20.§ (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és 29/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.
Kapcsolódó címke:

Külföldi munkavállaló részére adott természetbeni juttatás

Kérdés: Kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást levonni abban az esetben, ha egy külföldi munkavállaló adóköteles természetbeni juttatásban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem után. (A magánszemélyt akkor terheli a 11 százalék,ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, illetve a kifizetőnek nincsadóelőleg-levonási kötelezettsége.)Másként fogalmazva a kifizető 11 százalékos kötelezettségeakkor áll fenn, ha – a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása

Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
Részlet a válaszából: […] ...adóterhet nem viselő járandóságnak minősül [Szja-tv.3. § 72. alpont, d) pontja]. Az ezt meghaladó összeg egyéb jövedelem, amibőladóelőleget kell vonni. A 11 százalékos eho-t viszont csak akkor kellmegfizetni a 15 százalékot meghaladó rész után, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Kültag munkavégzésének közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést köt. Ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy az érintette tevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg számításánálfigyelembe veendő jövedelme) havonta eléri-e a minimálbér 30 százalékát,illetve naptári napokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.
Kapcsolódó címkék:  

Vállalkozói járadék közterhei

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót, illetve társadalombiztosítási járulékot fizetni a vállalkozói járadék összege után?
Részlet a válaszából: […] ...az összevont adóalap adótáblájával adózik. A járadék összegéből afolyósító kifizető az Szja-tv. 46-47. §-a szerint vonja le az adóelőleget. ATbj-tv. 2006. január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében vállalkozóijáradék (amely a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.
Kapcsolódó címke:

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...22. pontjai alapján munkaviszonybólszármazó bérjövedelemnek minősül. A munkáltatónak a bérjövedelmekre vonatkozószabályok szerint kell adóelőleget megállapítania és levonnia, illetve atársadalombiztosítási járulékot megfizetni.Az Ftv. 40. § (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.
Kapcsolódó címkék:    

Személyi jövedelemadó elszámolása

Kérdés: Hogyan fizetheti vissza a személyijövedelemadó-előleget a munkáltató abban az esetben, ha valamennyi dolgozója minimálbéres, ezért nincs szja-kötelezettsége, amiből levonhatná a túlfizetést? 2005. évben egy dolgozó felmondás és végkielégítés fizetése után lépett be a céghez, az szja-nyilatkozata alapján a munkáltató vallotta be a 2005. évi jövedelmét, és az elszámolásnál derült ki, hogy 23 450 forint szja-előleg-túlfizetése van. Mennyi a visszafizetési vagy befizetési határidő az adó rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónak az adó és a levont adóelőleg különbözetét aszámára előírt legközelebbi bérfizetéskor, de legkésőbb 2006. június 20-áigkell levonni vagy visszafizetni a magánszemély részére. A magánszeméllyelelszámolt adókülönbözetet a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Ló értékesítéséből származó jövedelem közterhei

Kérdés: Keletkezik-e közteher-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy jogi személy cég (kft.) készpénzért megvásárol egy lovat egy magánszemélytől? Az ügyletről a felek adásvételi szerződést kötöttek.
Részlet a válaszából: […] ...a ló versenyló vagy sportló. Ha a magánszemély őstermelő,akkor az Szja-tv. 46. § (2) bekezdés a) pontja alapján nem kell a kifizetőnekadóelőleget megállapítania és levonnia.Ha a magánszemély egyéni vállalkozói minőségében adja el alovat, az értékesítésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.
Kapcsolódó címke:
1
45
46
47
60