292 talált cikk az adatszolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Egy betéti társaság végelszámolása 2009. április 22-én megkezdődött, a végelszámoló a társaság beltagja. Van-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége a nyugdíj-biztosítási szerv felé a végelszámolónak?

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?

Kérdés: Hány százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetnie annak a cégnek, amely dolgozóinak több mint a felét korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatja?

Kérdés: Szolgáltathat-e elektronikusan adatot a nyugdíj-biztosítási szerveknek egy egyéni vállalkozó? Valóban könnyebb-e így az ügyintézés?

Kérdés: Hogyan kell teljesíteni 2009-ben a nyugdíj-biztosítási adatszolgáltatást, és mi a határidő?

Kérdés: Helyesen járt-e el az a betéti társaság, amelynél a múlt évben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a nemleges adatszolgáltatást, heti 36 órás munkaviszony mellett személyesen közreműködő tag esetében, aki jövedelmet nem vett fel személyes közreműködéséért, ezért a NYENYI adatszolgáltatáson a január 1-jétől december 31-ig terjedő biztosítási időre, nulla járulékalap feltüntetésével közöltek adatot? Véleményük szerint ennek az adatközlésnek szinkronban kell lennie az APEH felé közölt T1041-es adatszolgáltatással is, ezért utólag bejelentették a heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói jogviszony kezdetét. A tag nem vesz fel jövedelmet, nem fizet járulékot e jogviszonya után, tehát nem minősül biztosítottnak, ugyanakkor a NYENYI adatszolgáltatásban mégis mint "biztosításban töltött idő" szerepel ez az időszak.

Kérdés: Meg kell-e ismételni a már leadott NYENYI adatszolgáltatásokat abban az esetben, ha egy cégben 2002-ig visszamenőleg önellenőrizni kellett a bevallásokat egy munkavállaló magán-nyugdíjpénztári tagsága miatt? Nem jár-e jobban a munkavállaló, ha a nyugdíj-biztosítási bejelentése változatlan marad?

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?

Kérdés: Valóban igaz-e az a hír, hogy az APEH az idei évtől közvetlenül a munkavállalótól követeli azokat a le nem vont és be nem vallott egyéni járulékokat, amelyek hiányát utólag, a foglalkoztató ellenőrzése során állapítják meg? Hogyan megy ez végbe a gyakorlatban?

Kérdés: A minimálbér kétszeresét veszik-e majd figyelembe a nyugdíj megállapításakor egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagjának esetében, aki a társasági szerződés szerint személyes közreműködésre kötelezett, és a minimálbér kétszerese után megfizeti a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és a vállalkozói járulékot is. A cég a 25 százalékos evát megfizeti, a beltag személyi jövedelemadót nem fizet.