Eho-többlet visszaigénylése

Kérdés: Visszakérhet-e a magánszemély 104 ezer forint ehót a 2008. május 20-ig beküldendő 0753-as személyijövedelemadó-bevallásban, vagy a munkaadónak kell visszafizetnie abban a hónapban, amikor meghaladja a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határt abban az esetben, ha a 2006. évi 4050 ezer forint összegű osztalékot 2007 májusában fizetik ki a részére, és a 2007. évi bér után megfizetett 8 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék, valamint a 2006. évi osztalék után megfizetett eho együttes összege 554 ezer forint? Kell-e szerepeltetnie ezt az összeget a munkáltatónak a 0708-as bevallásban?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk a számításnál tévesen vette figyelembe az egyesévek maximumait, illetve az abba beszámító tételeket. A helyes számítás akövetkező: a 2007 májusában kifizetett 2006. évi osztalék esetében ahozzájárulás-fizetési felső határ összegeként a 2006. évben érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Eho maximumának kiszámítása

Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett "kettős határt" 2007. évben akövetkezőképpen lehet érvényesíteni. Amennyiben a magánszemélynek a 2006. évrevonatkozóan kifizetett osztaléka után 4 százalékos mértékben megállapítottegészségügyi hozzájárulás a 2007. évben figyelembe veendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Egészségbiztosítási járulék bevallása

Kérdés: Külön-külön kell-e ezer forintra kerekítve bevallani és befizetni a 4 százalék természetbeni és a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az Art 1. számú mellékletének A) fejezet 1) pontja alapjánaz adózónak a bevallás adatait – a 31. § (2) bekezdésben meghatározottbevallást, a magánszemélynek a jövedelemadójáról, az egészségügyihozzájárulásáról és a járulékáról benyújtott adóbevallását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Egészségügyi szolgáltatási járulék ellenében járó ellátás

Kérdés: Mire jogosít az újonnan bevezetett 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék?
Részlet a válaszából: […] A 10 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék2006. szeptember 1-jétől a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társasvállalkozók által, illetve után eddig fizetett 5 százalékos mértékű balesetijárulékot váltja fel.A módosítás csak a járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Szerzői jogdíj közterhei

Kérdés: Milyen járulék-, eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik a magánszemélynek kifizetett szerzői jogdíj után a kifizetőnél, illetve a magánszemélynél? Van-e különbség a jogvédett tevékenység tárgyát illetően a kötelezettségek keletkezésében? Van-e különbség akkor, ha kft., illetve, ha közhasznú alapítvány fizeti a jogdíjat? Hogyan kell számolni a kötelezettségeket, ha a kifizetett bruttó összeg szerzői jogdíjat és a személyes munkavégzés díját is tartalmazza?
Részlet a válaszából: […] Szellemi tevékenységet folytatónak az a magánszemély minősül, aki eredeti jogosultként olyan önálló, de nem egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet ér el, amelynek eredményeként szerzői jogi védelem – illetve szabadalmi oltalom – alá tartozó alkotás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Mi a munkáltató teendője, ha dolgozója 3 hónap fizetés nélküli szabadságot kér, de nem építkezik, és nem ápol, illetve nem gondoz sem gyermeket, sem közeli hozzátartozót?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a fizetés nélküli szabadság általában nem illeti meg alanyi jogon a munkavállalót, erre vonatkozó igényének teljesítése vagy elutasítása a munkáltató belátásától függ. (Ez alól kivételt a gyermek ápolása és gondozása, a közeli hozzátartozó ápolása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Belföldi és külföldi személy a társadalombiztosítási jogban

Kérdés: Hogyan változik a külföldiek megítélése társadalombiztosítási szempontból 2004. május 1. után?
Részlet a válaszából: […] A belföldi fogalmának meghatározása rendkívül fontos az egyes társadalombiztosítási jogosultságok és kötelezettségek szempontjából. Például: megállapodás kötése társadalombiztosítási ellátásra [Tbj-tv. 4. § n) 3. pont, 34. §]; közös háztartás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

11 százalékos egészségbiztosítási járulék

Kérdés: Egy szakmai előadásról készült kiadványban a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékról az alábbiakat olvastam: "Abban az esetben, ha a biztosított biztosítása szünetel (pl. fizetés nélküli szabadság miatt), meghatározott jövedelem megléte esetén köteles a 11 százalék megfizetésére. Ez akkor is igaz, ha nem egész hónapban áll fenn a kötelezettség. Ebben az esetben a naptári napra előírt kötelezettségnél a minimálbér 30-ad részét kell számításba venni." Pontosan hogyan kell a fentieket értelmezni? Egy biztosított biztosítása szünetelhet akár egy-egy napra is igazolt fizetés nélküli szabadság esetén, vagy itt csak azokra gondolnak, akik valójában nem biztosítottak, illetve megállapodást nem kötöttek?
Részlet a válaszából: […] Bármennyire hihetetlennek is tűnik, a kiadvány helyes információkat tartalmaz a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék jelzett esetben történő megfizetésére vonatkozóan. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése szerint ugyanis az a belföldi személy – EU-csatlakozásunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Örmény állampolgárok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen szabályok alapján kell eldönteni egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező örmény állampolgár biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét? Mi a különbség abban az esetben, ha két örmény természetes személy Magyarországon 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel kft.-t alapít, de jövedelmet nem vesznek ki?
Részlet a válaszából: […] Közelgő európai uniós csatlakozásunkat jelentős jogszabályváltozások kísérik. Jól példázza ezt, hogy a kérdés megválaszolásához alapul szolgáló jogszabályok is módosulnak tagállammá válásunk időpontjától, ezért a választ is két részre bontva, a jelenleg, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: 2004. május 1. után lehetséges-e mezőgazdasági őstermelőként tovább dolgozni? Kötelező-e megfizetnie a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot egy őstermelőnek, akinek e tevékenységéből jövedelme nem keletkezik, és sem ő maga, sem a felesége egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik? Amennyiben megállapodás alapján vállalja egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetését, betegsége idejére is meg kell-e ezt tennie?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 18. pontja pontosan definiálja a mezőgazdasági őstermelő fogalmát. E szerint:Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.
1
2
3
4