5258 cikk rendezése:
61. cikk / 5258 Cafeteriajuttatások
Kérdés: Hogyan kell megállapítania a munkáltatónak a munkavállalók cafeteriakeretét abban az esetben, ha nem januártól, hanem áprilistól vezeti be ezeket a juttatási formákat? A teljes évre járó SZÉP-kártya-keretet megkaphatják ebben az esetben a dolgozók, vagy csak az évből hátralévő kilenc hónapra járó juttatást? Az Aktív Magyarok alszámlára utalt összeg csökkenti a SZÉP-kártya-keretet, vagy azon felül adható? Milyen egyéb kedvező adózású juttatásokat érdemes még adni a dolgozóknak?
62. cikk / 5258 Két munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha „A” munkáltatónál 2020. április 1-jétől dolgozik napi 8 órás munkaviszonyban, de a munkaideje – a munkabér összegének változatlanul hagyásával – napi 6 órára csökkent 2025. február 17-től, amely napon napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyba állt a „B” munkáltatónál, ahol még aznap, a munkaidő vége előtt üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelen volt február 18-tól március 21-ig? A munkavállaló az „A” munkáltatójánál sem tudja elvégezni a munkáját, így ebben a jogviszonyában is keresőképtelen.
63. cikk / 5258 Szülés biztosítás szünetelése alatt
Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási díjra az a munkavállaló, aki 2024. augusztus 4-től áll munkáltatója alkalmazásában, 2024. november 11-től veszélyeztetett terhességére tekintettel „9” kóddal keresőképtelen, és 2025. március 25-én szült? A munkavállaló 2024 júniusában fejezte be középiskolai tanulmányait, rövid munkaviszonyára tekintettel 2025. február 17-ig részesült táppénzben, és február 18-tól szünetel a biztosítása.
64. cikk / 5258 Szolgálati idő
Kérdés: Szolgálati időnek számít a rokkantsági nyugdíj mellett végzett munka időszaka?
65. cikk / 5258 Munkabérletiltás egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítéséből
Kérdés: Ki kell terjeszteni a jövedelemkiegészítésre a nyugdíjfolyósítás szünetelése alatt egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatott jövedelmére kiadott munkabérletiltás hatályát, vagy ez a juttatás mentes a végrehajtás hatálya alól? A letiltást önálló bírósági végrehajtó adta ki.
66. cikk / 5258 Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Miként veheti igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy betéti társaság a heti 8 órában könnyű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkára alkalmazott munkavállalói után abban az esetben, ha az érintettek munkabére havi 75.000 forint, tehát nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az alkalmazott munkavállalók között többen megváltozott munkaképességűnek (C2-es kategória) minősülnek.
67. cikk / 5258 Nyugdíjas tag vállalkozásból kivont jövedelme
Kérdés: A tagi jövedelemhez hasonlóan a vállalkozásból kivont jövedelem is mentes lesz a szociális hozzájárulási adó alól egy kft. nyugdíjas tulajdonosának esetében, ha a cég egyszerűsített végelszámolással megszűnik?
68. cikk / 5258 Többes jogviszonyú vállalkozó minimumközterhe
Kérdés: Mentesül továbbra is a minimumközteher megfizetése alól egy egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. ügyvezetőjeként társas vállalkozónak minősül, és ebben a jogviszonyában fizette meg a minimumjárulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót, 2024. március 1-jétől azonban a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel GYED-ben részesül? Az érintett egyéni vállalkozóként kivétet nem realizál, viszont most a GYED miatt okafogyottá vált az a nyilatkozata, amely szerint társas vállalkozóként teljesíti a minimális közteherfizetési kötelezettségét.
69. cikk / 5258 Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Vonatkozik az 5.234.400 forintos kereseti korlát egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozóra? Hogyan kell megállapítani a jövedelmet a kisadózó vállalkozó esetében? A bevétel 60 százaléka számít jövedelemnek ebben az esetben, azaz 8.724.000 forint bevételig nincs veszélyben a járandóság?
70. cikk / 5258 Megbízott ekhója
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató abban az esetben, ha az ekhóra vonatkozó nyilatkozat ellenére is önálló tevékenységből származó jövedelemként számfejti a teljes megbízási díjat abban az esetben, ha az nem éri el a minimálbér összegét, vagy a nyilatkozat birtokában alkalmazható az ekho? Abban az esetben, ha a megbízott a minimálbér napi összege feletti díjrészre kéri az ekho alkalmazását, akkor a 13.380 forintos vagy a 9693 forintos összeget kell figyelembe venni? A 10 százalékos költséghányadot akkor is alkalmazni kell, ha a megbízott nem nyilatkozott róla? A megbízott biztosítási kötelezettségének elbírálása során csak az általánosan adózó jövedelmeket kell figyelembe venni, vagy a díjazás teljes összegét, azaz az ekhós jövedelmet is?
