496. Társadalombiztosítási Levelek / 2026. április 14.
TARTALOM

Egy magyar állampolgár mezőgazdasági őstermelői tevékenységet folytat, és emellett Ausztriában részmunkaidős munkaviszonyt létesít. Őstermelőként mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól az ausztriai munkaviszonyra tekintettel?

Befolyásolja a táppénzjogosultságot, illetve hogyan érinti a tételesadó-fizetési kötelezettséget, ha egy kisadózó egyéni vállalkozó február 9-től előreláthatóan április végéig keresőképtelen, és táppénzben részesül, ugyanakkor március hónapban egy nagyobb munkára vonatkozó szerződést ír alá, amely alapján előleget is utalnak a számára?

Valóban nyugdíjasnak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó, aki már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és 2025. december 27-től özvegyi nyugdíjban részesül? Amennyiben igen, akkor önellenőrzést kell benyújtania a 2025. IV. negyedéves bevallására, tekintettel arra, hogy az özvegyi nyugdíjról szóló határozatot csak 2026 márciusában kapta kézhez? Hogyan kell megállapítani a december havi járulékalapját, ha abban a hónapban érkezett bevétele révén 960 ezer forint adóköteles jövedelme keletkezett? 2026. I. negyedévére már nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie?

Jár szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy betéti társaság 60 százalékos egészségi állapottal rendelkező munkavállalója után abban az esetben, ha a szükséges biztosítási idő hiányában nem részesül rokkantsági ellátásban? Jogosult lesz pótszabadságra az érintett munkavállaló?

Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?

A munkáltató vagy a munkavállaló nevére kell kiállítani a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, éles látást biztosító szemüveglencse és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret költségét tartalmazó számlát abban az esetben, ha a munkáltató a szemüveg árának csak egy meghatározott részét – maximum 30.000 forintot – téríti meg? A munkáltató a helyi rendeletében azt nem határozta meg, hogy a számla a munkáltató vagy a munkavállaló nevére legyen kiállítva. Amennyiben a számla kiállítása a munkáltató nevére történik, hogyan tudja a munkavállaló érvényesíteni az esetleges jótállási igényét, ami a számla eredeti példánya ellenében érvényesíthető? Ki lesz a szemüveg tulajdonosa ebben az esetben? Amennyiben a számla kiállítása a munkavállaló nevére történik, hogyan tudja elszámolni a munkáltató az általa fizetett hozzájárulást? A számla eredeti vagy a másolati példányát kell leadni a munkáltató részére ebben az esetben?

Milyen jövedelem figyelembevételével állapítják meg az álláskeresési járadékot annak az igénylőnek, aki a GYES-ről visszatérve élt a szülői szabadság lehetőségével, mely időszakra havibérként 43 ezer forintot fizetett meg neki a munkáltató, majd a szülői szabadság lejárta után közös megegyezéssel a munkaviszonya megszüntetésre került, így a felhalmozott, még ki nem adott rendes szabadságok megváltásra kerültek? Valóban csak a szülői szabadság idejére fizetett jövedelem alapján történik a járadék megállapítása ebben az esetben?

Jogosult lesz baleseti táppénzre vagy táppénzre egy duális képzésben részt vevő, hallgatói munkaszerződéssel rendelkező hallgató, aki munkába menet súlyos balesetet szenvedett?

Kell társadalombiztosítási kifizetőhelyet létesítenie annak a foglalkoztatónak, aki 45 fős munkavállalói létszáma mellett folyamatosan nagy számban foglalkoztat külsősöket, akik megbízási szerződés, felhasználási szerződés alapján (gyakran az ekho szerinti adózást választva) végeznek munkát a cégnél?

Milyen dokumentumokat kell bekérnie a társadalombiztosítási kifizetőhelynek az édesapától, aki ikergyermekei után GYED-ellátást igényel? Egyben kell meghozni ebben az esetben a határozatot, vagy gyermekenként külön-külön?

Egy társadalombiztosítási kifizetőhelynél külsős cég végezte a bérszámfejtést 2025. december 31-ig, 2026. január 1-jétől pedig saját hatáskörben történik a számfejtés, és ezzel egyidejűleg átfogó ellenőrzést kértek. Az átfogó ellenőrzés során megállapításra került, hogy egy munkavállalónknak mind a naptári napi alapja, mind a táppénz mértéke rossz. Több időszakot is lefed a keresőképtelensége, illetve időközben folyamatos keresőképtelensége is lett. A határozatban pótutalást állapítottak meg a kamataival együtt, amelyre a foglalkoztatót kötelezi az egészségbiztosítási szerv. Milyen teendői vannak a kifizetőhelynek ezzel kapcsolatban, miket kell javítani?

Mit tehet a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha egy munkavállaló többszöri felszólításra sem adja le az e-mailben megküldött keresőképtelenségről szóló orvosi igazolás eredeti példányát? Szankcionálható a munkáltató az 5 évente kötelező kifizetőhelyi ellenőrzés során, ha nem áll rendelkezésére az eredeti orvosi igazolás?

Jogosan jár el a munkáltató, ha GYES-ről visszatérő anyukának nem akar bérkorrek-ciót adni arra hivatkozva, hogy a munkakörében dolgozó más munkavállaló sem kapott? A dolgozó munkakörében dolgozó munkavállalók valóban nem részesültek béremelésben, a cégnél más munkavállalók viszont kaptak.

Megállapítható-e a joggal való visszaélés, illetve sérül-e a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elve, vagy bármilyen egyéb elv abban az esetben, ha egy munkavállaló, aki gyermeke születésére tekintettel fizetés nélküli szabadságon volt, megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, ezzel egyidejűleg bejelenti, hogy ismét várandós, néhány nap rendes szabadságot vesz igénybe, majd veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba kerül? Változik a helyzet abban az esetben, ha a dolgozó nem vesz igénybe szabadságot, hanem közvetlenül a fizetés nélküli szabadság megszakítása után keresőképtelen állományba kerül, illetve, ha a várandósság tényét nem a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg, hanem azt követően jelenti be?

A Romániában szerzett szolgálati idő beleszámít a magyar nyugdíjhoz a szolgálati időbe, a nők kedvezményes nyugdíjához a jogosultsági időbe, illetve a keresőtevékenységgel járó időbe?

Leghamarabb mikor mehet nyugdíjba az a női munkavállaló, akinek a nyugdíjszerv által igazoltan 40 év 180 nap szolgálati ideje van, a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjra jogosultságához figyelembe vehető idő 39 év 230 nap, a keresőtevékenységgel járó jogviszonyban szerzett idő pedig 35 év 18 nap?

Megfelel a hatályos munkajogi szabályozásnak a munkáltató által alkalmazott alábbi számítási módszer, különös tekintettel arra, hogy a munkaszerződés szerinti napi munkaidő és a tényleges beosztás szerinti munkaidő eltér egymástól? A munkavállaló munkaszerződése szerint napi 8 órás teljes munkaidőben áll foglalkoztatásban, ugyanakkor a gyakorlatban folyamatos, 12 órás műszakrendben dolgozik. A részére az előző évről 15 munkanap ki nem adott szabadság maradt fenn, a tárgyévre pedig további 22 munkanap szabadság illeti meg, így összesen 37 munkanap szabadsággal rendelkezik. A munkáltató a szabadság mértékét órás átszámítással módosította, az alábbi módszer szerint: 37 nap szorozva 8 órával, majd az így kapott 296 órát elosztotta 12 órával, és ennek eredményeként 25 munkanap szabadságot állapított meg.

Milyen lehetőségei vannak egy férfinak az előnyugdíjazásra 2026-ban? Érinti a nyugdíj összegét a korábbi nyugdíjba vonulás?

Szolgálati időnek minősül, illetve beleszámít a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges 40 év jogosultsági időbe a nappali tagozatos hallgatóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenység időszaka abban az esetben, ha a vállalkozásban jelenleg nem keletkezik járulék-alapot képező jövedelem, így járulékfizetés sem történik?